A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
A Fővárosi Könyvtár 33. évi jelentése az 1939. évről
7 a jövőben sem lesz tágítható. Rámutattam arra is, hogy az olasz könyvek nagyobb arányú és rendszeresebb beszerzése csak úgy válna lehetségessé, ha e célra a könyvtárnak külön költségvetési tétel biztosíttatnék. Előterjesztésemre az 1940. évi költségvetési tervezetbe 5000 pengőt állítottunk be az olasz nyelvű könyvanyag gyarapítására. Ezt a tételt a közgyűlés elfogadta. A Fővárosi Könyvtár Évkönyve megindításakor elhatároztam, hogy kiadványunkban helyet biztosítok könyvtárunkat, illetőleg annak anyagát érintő tanulmányok és bibliográfiai munkálatok számára. A könyvtár tisztviselői évről- évre szívesen vállalkoztak ily irányú dolgozatok elkészítésére. A szakköröket és a szélesebb olvasórétegeket érdeklő tanulmányok és bibliográfiák egész sora jelent meg eddig Évkönyvünk hasábjain. A könyvtári tisztviselők munkálatainak közlését a jelen kötetben is folytatjuk. Dr. Kelényi B. Ottó főkönyvtáros »Egy magyar humanista glosszái Erasmus Adagiájához« című tanulmánya, az Adagia 1508. évi kiadásának a Fővárosi Könyvtár tulajdonát képező példányában felfedezett és Pelei Tamástól eredő nagyszámú, rendkívül tanulságos és sokoldalú széljegyzetek beható vizsgálata alapján a XVÍ. század első évtizedének szellemi életéhez kíván újabb adatokat felszínre hozni, hogy azokat a Mohács előtti és utáni magyar humanizmus egy figyelemreméltó csoportjának, Erasmus magyar követőinek szellemi síkjába helyezze. Koch Lajos könyvtári felügyelő Seyler József Antalnak, egy régen elfelejtett, de kiváló zeneszerzőnek (ki részben fővárosunkban működött) eddig ismeretlen, I. Ferenc király névnapjára szerzett d-moll miséjét méltatja, melynek partitúráját a Fővárosi Könyvtár a közelmúltban vásárolta meg. Ismerteti Seyler életét és működését és adalékot szolgáltat fővárosunk múlt század eleji zenei életének történetéhez. Végül Sárváry Dezső könyvtári felügyelő »Francia útleírások Budáról és Pestről (1838—1884)« c. dolgozatában, hat francia és svájci származású, Budán és Pesten, a városi fejlődés szempontjából talán legjelentősebb korszakban időzött utazónak igen érdekes és eddig kellően sehol sem méltatott leírásait és megfigyeléseit ismerteti. Ezeket a leírásokat, melyek az utazóknak könyvtárunkban őrzött munkáiban találhatók, tárgyuk szerint csoportosítva közli a szerző, hogy azok a várostörténeti kutatás számára könnyebben felhasználhatók legyenek. A könyvtár a jelentés évében a Budapesti Gyűjtemény Bibliográfiai Munkálatai 5. darabja gyanánt kiadta Aquincum bibliográfiáját, melyet dr. Kelényi B. Ottó főkönyvtáros és dr. Szász Béla könyvtáros szerkesztett. A »Tanulmányok« c. sorozat 11., illetve 12. számaként megjelentette dr. Németh Endre könyvtáros »A tizedes osztályozás fejlődése« és dr. Hanskarl Erzsébet »Budai, óbudai és pesti hírek a Wiennerisches Diarium első ötven évfolyamában (1703—1752)« c. tanulmányát. Ezek a dolgozatok eredetileg Évkönyvünk VIII. kötetében jelentek meg. Munkájukért minden esetben a szerzők viselik a felelősséget.
