A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszáí Erasmus Adagia-jához
63 Németalföld kormányzóságát vette át. Sietve válaszolt neki és biztosította őt arról, hogy nevét legkiválóbb barátai sorába iktatta. Oláh Miklós hatása Mária királyné útján kiterjedt egész Németalföldre és elért V. Károly udvarába is. Erasmus igénybe is vette új magyar hívének nagy összeköttetéseit. Ettől kezdve sok levelet váltottak és konkrét tartalmat adott levelezésüknek Erasmus ama ígérete, hogy visszaköltözik szülőföldjére. A tervet Károly császár is helyeselte. Noha eddig Erasmus kitért minden udvari meghívás elől, most úgy látszott, hogy Mária királyné kívánsága és Oláh Miklós álma valóra válik. Oláh kérlelte, rábeszélte, költözzék Brüsszelbe, ott függetlenséget fog élvezni, megtalálja a kívánt nyugalmat. Erasmus pedig ígérgetett, kikérette V. Károly beleegyezését, sőt útiköltséget is küldetett magának, de az átköltözést halogatta. Amikor azután útnak indult és Freyburgból Bázelbe utazott, Bázelban utolérte a halál. Oláh Miklóssal folytatott levelezése utolsó terveit foglalja magában. Oláh Miklós nagy barátja emlékének epigrammákban és gyászversekben hódolt utoljára. Ahhoz a magyar táborhoz, amelynek tagjai Erasmussal kapcsolatban voltak, még több nevet függeszthetünk. Ilyen volt Maximilianus Transylvanus, aki a földrajzi irodalomban szerzett magának nevet, de V. Károly szolgálatában állva a magyar szellemi életből teljesen kikapcsolódott. De ide tartozott Brodarics István és Verancsics Antal is, akiknek levelei azonban elvesztek és nem tudjuk, hogy minő szálak útján kerültek Erasmus körébe. Erasmusnak egyetlen Broda- ricshoz intézett levele után ítélve közös ismerősök tájékoztatták Erasmust a két magyar főpap egyéniségéről. Ügylátszik Erasmus mélyen látott Brodarics leikébe, magasztalta vallásos gondolkozását és nevét barátai, sőt pártfogói sorába iktatta. A megmaradt magyar Erasmus-hívők, akiknek még valamely szerep jutott a közügyek intézésében, egész további életükben az elvesztett erasmusi világot keresték : a türelmet, a megértést, a kiegyezést és a békét. Az öregebbek a sír felé haladtak, csalódottan vagy azzal az ironikus mosollyal, amelyet mesterük arcképén Holbein festett oly csodálatos vonásokkal. A fiatalabbak legkiválóbb társukkal Oláh Miklóssal élükön, Erasmus művein át tartották meg fogékonyságukat arra az időre, amikor az ország helyreállításának valamilyen formáját meg lehetett kísérelni. Közben azonban új nemzedék nőtt fel. Ez már nem ismerte a királyi udvar előkelő biztonságát és elpuhult kényelmét. Tagjai a Mohácsot megelőző években a bécsi és krakkói egyetemeken tanultak, Erasmussal már nem kerültek közvetlen összeköttetésbe, de könyvei eljutottak hozzájuk. Ez is elég volt, hogy Erasmus szelleme nyomot hagyjon rajtuk. Komjáthy Benedek, Pesti Gábor és Sylvester János képviselik ezt az úgynevezett második erasmusi nemzedéket.23) Az Erasmusszal közvetlen kapcsolatban álló magyar nevek csupán kis számot képviselnek az akkori magyar világból. E körhöz azonban, legalább közvetve, többen mások is tartoztak, részben akik a tekintélyes udvari emberek, főpapok és főnemesek környezetének tagjai voltak, részben pedig azok, akik Mátyás után magukra maradva és a maguk útján járva ugyanannak a szellemi eszménynek: a középeurópaivá vált humanizmusnak lettek sokszor egészen névtelenül hordozói, mint amit a királyi udvar nagyjai képviseltek. Miként sugárzott ki az ország különböző részeibe ez a budai udvari humanizmus, mily mélyre hatoltak annak gyökerei; ez a kérdés a hazai humanizmusnak kétségtelenül a legérdekesebb és legaktuálisabb kérdése. A gyökerek mélységeit és annak szétágazó szálait felkutatni a mélységek határait legalább megközelítő pontossággal
