A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszáí Erasmus Adagia-jához
59 kozott előtte. Megbecsülése jeléül Máté, Lukács és János evangéliumának parafrázisait küldte el neki. Az említetteken kívül az udvar fiatalabb tagjai sem maradtak távol Erasmus szellemének hatásától. Az összeomlás előtt a királyi udvarban szerepeltek titkárként, kamarásként, kancellistaként Nádasdy Tamás, később Sylvester János pártfogója, Oláh Miklós majdan esztergomi érsek és Ráskai Gáspár az első magyar széphistóriák egyikének szerzője, akiknek szellemi kialakulásában Erasmus hatását is nyomon kísérhetjük. A budai királyi udvarban szereplő híveinek leveleiből értesül Erasmus arról a rajongásról, amellyel munkáit e körben fogadták. Piso volt az erasmusi szellem leglelkesebb terjesztője. Piso az udvarban élő, vagy ott megforduló világi és egyházi előkelőségeknek magyarázta Erasmus nagyságát, állandóan Erasmus egy-egy művét hordta zsebében és minden szava az ő szellemében hangzott el. Aki váratlanul belépett hozzá, Erasmus műveibe elmélyedve találta őt és a látogató rendesen mint Erasmus-hívő távozott el tőle. De voltak az Erasmus-kul- tusznak egyéb kézzelfogható megnyilvánulásai is. A Thurzók egyszer cobolyprémet, máskor saját bányáikból való aranyat és elmés feliratú homokórát küldtek Ursinus Velius közvetítésével Bázelbe. Erasmus örömmel viszonozta a feléje irányuló tisztelet eme megnyilvánulásait. Gyakran kereste fel budai híveit leveleivel, amelyekben magasztaló szavakkal alakította saját képére és hasonlatosságára előkelő olvasóit. Máskor írásait ajánlotta magyar uraknak. Ezek az írások és levelek kézről-kézre jártak, a királyi asztalnál gyakran folytak viták a hitről, az egyházról, az ember- és világszemléletről és ezeket a kérdéseket az Erasmus írásaiban és leveleiben található szentenciák döntötték el. Maga a király és a királyné is nagy érdeklődéssel forgatták e becses iratokat. A vita ilyenkor elcsendesedett és Erasmus írásain keresztül maga a jelenvaló bölcs tekintélye lebegett békítőén és minden kérdést megoldóan a jelen izgalmas kérdései felett. így Erasmus neve, híre és dicsősége szorosan hozzátartozott a budai udvar légköréhez. Kultusza, amely a Mohács előtti magyar udvarban megnyilvánul, igen jellemző tünet. A humanitás Erasmiana-ból fakadt életfelfogás hozzátartozik a középkorfeloszlásnak többi tünetéhez, amelyek a régi magyar világ felbomlását és Mohács közeledtét erkölcsi és társadalmi síkon egyaránt jelzik. Erre az életfelfogásra jellemző a kételkedés, egykedvűség, a szelíd borúlátó humor. Ennek egyik hervatag virága volt az a jelenség, amidőn közvetlen Mohács előtt az ifjú Perényi Ferenc püspök a kancellárt Rómába akarta küldeni a királynak azzal a kérésével, hogy a pápa 20.000 magyar vértanút iktasson az Egyház szentjei közé. Ez a gondolkodásforma olvasható ki akár Bakócz akár Szatmári éresekek magatartásából is. Ennek a magatartásnak lényege az új korra annyira jellemző emancipáció a vallás és erkölcs feltétlen tekintélyétől és nem kevésbé a földi dolgokba mélyedt, a transcendens szemlélettől elfordult racionalizmus, amelyet csak a XVIII. század felvilágosodásával lehet párhuzamba állítani. Ezek a jelenségek, amelyek ugyan túlnyomóan csak a legmagasabb körökben mutatkoztak, károsak voltak az ország sorsára. Kétségtelen azonban, hogy ezek a jelenségek nem maradhattak meg csupán a vezető rétegekben. A hatóerők működése a társadalmi tagozódás minden rétegében kimutatható és ezeknek fokozatos érvényesülése indítja meg a középkori magyar lélek teljes átalakulásának folyamatát.16) Igaz ugyan, hogy azoknak a kulturális jelenségeknek világánál, amelyek főként a magyarság nagy tömegeinek erkölcsi és világnézeti felfogását árulják el, egyelőre még a hanyatlás helyett inkább az erkölcsi és kulturális emelkedés jelenségeit figyelhetjük meg. A humanizmus követelte magasabb műveltség csírái ugyanis — mint Szekfű Gyula oly szemléletesen mutatja be — még a közép
