A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszáí Erasmus Adagia-jához
58 a válságok állandó sorozatában a legnagyobb megpróbáltatásokon ment át: Mohács előtt és után. Erasmus szellemi életünk akkori legkiválóbbjainak volt a tanítómestere és életfelfogásuknak irányítója. Hozzánk érkező levelei és könyvei hol narkotikumok voltak a hanyatlásban, hol pedig új utakat mutattak és lendületet adtak az új állásfoglalás teljesítésében. Viszont Erasmusnál is kimutatható magyarországi kapcsolatainak hatása. Magyar barátaival való bizalmas viszonyával magyarázható, hogy Erasmus annyira együtt érez hazánkkal, annyira fájlalja és emlegeti II. Lajos szerencsétlen halálát és oly komolyan száll síkra a »bellum Turcis inferendum« érdekében, mintha maga is a Dunamedence sorsának osztályosa volna. Sőt a vallásháborúk legnagyobb veszedelmét is éppen abban látja, hogy a kereszténység erőit megosztják és ezzel a közös ellenségnek a töröknek érdekeit szolgálják.14) Azok neveit, akik hazánk földjén Erasmusszal szoros kapcsolatot tartottak fönn, a legújabb kutatások már összegyűjtötték. Tisztázottnak látszik, legalább lényeges elemeiben az Erasmusszal való kapcsolat tartalmi vonatkozása is. Bizonyos, hogy a hazai szellemi élet abban az időben került vele kapcsolatba, amikor hírneve a tetőfokon állt: a XVI. század második évtizedének derekán. Hírét, személyének varázsát, műveinek szellemét azok a magyar királyi, vagy főpapi udvarban élő humanisták hozták el hozzánk, akik vagy diplomáciai, vagy tanulmányi célból ezekben az években külföldön jártak.15) Ennek a humanista társaságnak nagyrésze a királyi udvarban székelt és ezen belül az erasmianusok szinte külön kört alkottak. Erasmus híveinek ez a kis köre, melynek tagjai között magyarokat, németeket, lengyeleket, cseheket egyaránt találunk, nem a legnagyobb neveket képviseli Erasmus levelező barátai sorában. De feltűnik az a közvetlen hang, amelyet a humanisták fejedelme épp e kör tagjaival szemben használ. Erasmus hívei a magyarországi szász származású Piso Jakab, a Sziléziából idetelepedett Ursinus Velius, a kassai Antoninus János orvos, Thurzó János boroszlói, Thurzó Szaniszló olmüci püspök és Thurzó Elek a Mohács előtti magyar udvar egyik legbefolyásosabb főura. Éppen a Thurzó-családnak, különösen pedig Thurzó Éleknek Erasmusszal való kapcsolata segítette elő az Erasmus-kultusz elterjedését Középeurópa egyik legjelentősebb központjában: Budán, II. Lajos udvarában. II. Lajost már Piso nyerhette meg az Erasmus-barátok körének és főként ő gondoskodott arról, hogy a budai királyi udvar is belekapcsolódjék Erasmus híveinek közösségébe. Mária királynét Utrechti Hadrián, a későbbi Hadrián pápa, Erasmus régi barátja és híve nevelte és valószínű, hogy amikor 1521-ben mint Lajos király neje Budára költözött, már kialakult Erasmus-kultuszt hozott magával. Mellette új emberként tűnik fel Budán Henckel János, a királyné udvari papja, aki viszont Kassai Antoninus révén került Erasmusszal közvetlen kapcsolatba. Henckel Antoninus útján hamarosan levéllel és ajándékkal keresi fel a Bázelben tartózkodó Erasmust, de mielőtt még küldeménye Erasmus kezéhez érkezett volna, Antoninus értesíti őt, hogy a királyné környezetében új befolyásos és lelkes híve támadt. Szerinte nincs Magyarországon senki aki a királynál, királynénál és országnagyoknál Henckelnél nagyobb kegyben állna. Henckel beszédei teljesen Erasmus szellemében készülnek ; könyvtárában Erasmus művei valamennyi kiadásban megtalálhatók. Erasmus ellenfeleit Henckel szava néinítja el, emellett Henckel gyorsan emelkedő egyházi pálya előtt áll. Noha Erasmus nem teljesítette Antoninus ama kérését, hogy egy művét ajánlja Henckelnek, de mindjárt levelezést kezdett vele. Leveleiben nemcsak a szokásos humanista udvariaskodásokat vetette papírra, hanem mintha régi bizalmasának írna, a kor legkényesebb kérdésében : a vallásos magatartás irányelveiben is megnyilat-
