A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
65 Dawson, Cristopher. Die wahre Einheit der europäischen Kultur. [Progress and religion.] Eine geschichtl. Untersuchung. Übers, v. K. Schmidthüs. Regensburg: Pustet 1935. XV, 235 p. 86223 Keresztény szempontú történetfilozófiai távlatban adja a modern világválságot. A nyugati kultúra szekularizálódása és a haladás-vallás előretörése következtében a népek szétszakadtak s ez a szakadás folyt tovább az individualizmusban és a szocializmusban. Csak itt juthatott szerephez a gépcivilizáció, technika és a természettudományos világszemlélet. A XX. század elején a racionalista haladás-vallás tört össze. Visszatérés a történeti keresztény hagyományhoz, az új alap, amelyen az emberiség továbbfejlődik. Diesel, Eugen. Völkerschicksal und Technik. Stuttg.: Cotta 1930. 138 p. 73827 Alapvető mű. Az egyes népek sorsának alapjai. A kultúra anyaga, tényezői, a munka, forgalom, a jellem, a család, a telepítés, az állami és társadalmi kapcsok elemzése. Mindezek a kérdések a mai válság szempontjából. A gépkultúra és a természettől való eltávolodás. A nemzetek fölötti élet formája. Az új államkísérlet. A technizált politika. A régi és új világ összeütközése. A népek sorsa a válság után. Fischer, Alois v. d. Eger. Quo vadis Europa? Graz: Verl. »Das Burgland Buch« 1933. 408 p. 82620 A kultúrák elmúlásából indul ki s így vizsgálja a nyugati válság keletkezését és fejlődését. A XIX. század szellemi áramlatainak bírálata. A XX. század főkérdése : az emberi jogok újra való formálása. A cél: az univerzalizmus, de két út vezet hozzá : univerzális, vagy regionális. (Sok kérdésben egyedül áll és jelentős). Freud, Sigmund. Das Unbehagen in der Kultur. Wien : Internat. Psychoanal. Verl. 1930. 136 p. 72634 Pszichoanalitikus módszerrel fejtegeti a mai kulturválságot, amely nem egyéb, mint félelem a jövőtől és a felsőbb én-től. A félelem és bűntudat elemzése. Kultúrfolyamatok és neurotikus folyamatok. A kultúra fensőbb-én a jelen korban. Frieden, Egon. Kulturgeschichte der Neuzeit. Die Krisis d. europäischen Seele v. d. schwarzen Pest bis zum Weltkrieg. München : Beck 1928. Bd 1—3. 100981 A nagyszabású, egyenlőtlen értékű kultúr és szellemtörténet harmadik kötete foglalkozik a modern válsággal, amelynek főképen a művészetben és tudományokban való jelentkezését vizsgálja. Frobenius, Leo. Schicksalskunde im Sinne des Kulturwerdens. Lpzg: Voigtländer 1932. 203 p. 80108 A modern Európa kulturális egyenlege. Kultúr- morfológiai szempontból vizsgálja Európa népeinek lehetőségeit egy világ válsága és összeomlása után, amely nézete szerint a jövő számára elveszett. Az etnológia, archeológia, történelem területén dolgozó tudós itt főképen a német népkérdést kutatja és azt várja, hogy az fogja átvenni az európai vezetést. Gedat, G. A. A bumeráng visszaröppen. Könyv arról, miként kell átélni korunk és a világ válságos kérdéseit. Ford.: Kutas Kálmán. Bp. : Sylvester ny. 1936. 120 p. 87004 Ázsiai és európai kultúrösszeütközésnek fogja fel a krízist, amelyből győztesen a megújult kereszténység kerül ki. Gründel, E. Günther. Die Menschheit der Zukunft. Das Abendland zwischen Gipfel und Abgrund. München : Oldenburg 1929. IV, 200 p. 1 t. 68296 A kultúra kérdése, mint az ember kérdése (biológiai kultúrelmélet és szociológiai periódusok tana.) Az ember megformálása. A család és a nép problémái. Az északi ember, mint az emberiség vezetője. Heard, Gerald. The ascent of humanity. An essay on the evolution of civilisation. London : Cape 1929. XIV, 332 p. 72142 Az emberi egyéniség-gondolat fejlődéstörténete a mai válságig. Heiden, Konrad. Europäisches Schicksal. Amsterdam : Querido Verl. 1937. 247 p. 90027 A kultúrateremtő ember gondolatára volt felépítve Európa sorsa. Most nem a teremtők, hanem a zsákmányolók kora van. A tömeg és barbarizmus ideje. (Sok jelentékeny megfigyelés és gondolat). A szerző álláspontja humanisztikus. Huizinga, J[an]. Die Schatten von Morgen. Eine Diagnose d. kulturellen Leidens unsrer Zeit. Bern: Gotthelf-Verl. 1935. 197 p. 86135 A válságban való szubjektív magatartásnak és a tények objektív felismerésének egyik legtartalmasabb összefoglalása. A történetíró szeme mindazt látja, ami egy korban a feloszlás jele szokott lenni: a tömeg felkelését az élet ellen, a nagy értékek felmorzsolódását, a hivatottak félreállítását, a kontárok uralmát: szellemben, művészetben, gazdaságban és államéletben. Egy nagy katharsistól várja Európa kultúrájának megtisztulását és megújulását. Kornis Gyula. A kultúra válsága. Bp.: Franklin 1934. 255 p. 83259 A szellemi munka válsága, (p. 3—42) A racionalizmus következtében a szellemi munka lefokozódott. A munka problémája (»A munka erkölcsi szankcióját a kultúra adja meg«). A kultúrában rejlő tragikum. A mai kultúrális válság a szellemi munka válsága. Lehmann, Gerhard. Zur Grundlegung der Kulturpädagogik. Untersuchungen über d. Problem, Kultur und Erziehung. Berlin: Junker & Dünnhaupt 1929. VIII, 112 p. 69631 Az egyéniség és a generáció, mint vitális valóság, a kultúrpedagógia formáló szellemének főkérdése. Ez különösen fontos a válság idején. A kultúrpedagógia, mint a krízisfolyamat ellensúlyozása. Mendelsohn, Erich. Der schöpferische Sinn der Krise. Berlin: Cassirer 1932. P 301.6 Művészet, tudomány, politika, gazdaság területéről indulva felmutatja azokat az eredményeket, amelyeket a válság értékben alkotott. 5
