A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937

Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság

66 Michel, Wilhelm. Wir heis en euch hoffen! Betracht, z. neuen Weltstunde. Darmstadt: Peschko 1933. [8], 106 p. 79825 Szubjektív, de némely pontban jelentékeny medi­tációk a mai kor problémái fölött. Nötzel, Karl. Gegen den Kulturbolschewismus. München: Müller 1930. 92 p. (Bücher d. Christi. Wehrkraft, 12.) 74378 Az ember válságos elszellemtelenedését a bolseviz- mus egy hatásának tartja. E bolsevizálódás módszerei és történeti szerepe. A technika, mint a szellem legnagyobb ellensége. Olberg, Oda. Die Entartung in ihrer Kultur­bedingtheit. München: Reinhardt 1926. 179 p. 58515 A krízis elfajulás-folyamatának elemzése (kultúra, népesedés, bűntények, osztályharc, antiszociális tendencia, felelősség, lelki élet stb.). Rohan, Karl Anton Prinz. Schicksalstude Europas. Erkenntnisse und Bekenntnisse. Wirklichkeiten und Möglichkeiten. Graz: Leykam Verl. 1937. 431 p. 1 t. 87725 Európa öröksége. A kereszténység, mint az európai kultúra alapja. Az európai kultúra típusa: a személyiség-kultúra. A mai helyzet kettőssége : atheizmus és istenkeresés. Áttekintés az életfor­mák fölött: a szellem, a család, a munka, a vér, az állam, a tudás, a művészet a válságban. Jövőbetekintés: a történet a konzervatívokat hívja.« A szerző álláspontja katolikus. Romier, Lucien. Explication de notre temps. Paris : Grasset 1925. XV, 289 p. 60403 A XX. század a haláltánc százada : a közöny, a lusta egyenlőség, az irigy önzés ideje. A demokrácia az emberi méltóság destruálása. Az ízlés, a nagy tett, az előkelőség elveszése. Stoddard, Lothrop. Kulturumsturz. Die Droh­ung des Untermenschen. (The revolt against the civilisation. 1922.) Übers. Wilh. Heise. München: Lehmann 1925. 212 p. 1 t. 75860 A barbár és ösztönétől elkapatott tömeg lázadása a szellemi ember által teremtett kultúra ellen. Történeti távlatban adja a tömeg szereplését a XVIII. századtól a mai napig. A hatalmát vesztett szellem. Az alacsonyrendűség csak erő­szakkal fékezhető meg. A vallás jelentősége. Schweingel, Gotthelf Erhardt. Untergang oder Aufstieg. Die Lehre v. d. geschlechtsbe­dingten Typen. Lpzg: Hillmann 1930. [8], 208 p. 74293 Lélektani, faji és klinikai típusmeghatározásokkal igyekszik megfejteni azt az emberfajt, amely a válságban a főszerepet játssza. Schweitzer, Albert. Kulturphilosophie.München: Beck 1925—, 58885 Bd 1. Verfall und Wiederaufbau der Kultur. 1925. 65. p. Bd 2. Kultur und Ethik. 1926. XXIV. 280 p. 1. köt. A mai gazdasági és szellemi élet kultúrellenes tendenciái. A kultúra etikai alapjellege. Az új kultúra alapja a világnézet, amely számára az élet értelme pozitív. 2. köt. Feleszmélés arra, hogy nem a világnézet változott meg, hanem, hogy nem volt reális világnézet, amely az ember gyakorlati erkölcsiségéből fakad és szellemi. Az akarati minőségek jelentősége és a tevékeny élet. Az élethez való hűség. Erkölcs r felelősség az iránt, ami él. Strachey, John. The coming struggle for power. London : Gollancz 1934. 399 p. 85128 Szélsőbaloldali állásfoglalás a kapitalizmus ellen. A kapitalisztikus polgári kultúra bírálata az iro­dalom, művészet, filozófia, tudomány és társa­dalom terén. A forradalmi optimizmus kora következik a kapitalisztikus kétségbeesés kora után. Utitz, Emil. Mensch und Kultur. Stuttg.: Enke 1933. 112 p. 80008 Egyenlőtlen értékű fejezetek a kultúra-fordulatról. Némely pontban (a kultúra kettős értelme, határai, az értékekért való küzdelem, emberies kultúra) jelentékeny. Inkább részletszempontjai fontosak. Wach, J. [etc.]. Das Problem der Kultur und die ärztliche Psychologie. Sechs Vorträge zu Freuds »Unbehagen in der Kultur . ..« von — A. Kronfeld, E. Jalowicz u. a. Leipzig: Thieme Verl. 1931. 136 p. 77723 Hat tanulmány a lélektan és a kultúrválság egybevetéséről. Különösen jelentős : Idowicz E. : A kultúra értelme, Heimann E. : A szociális kérdés, Homey K. : A harc a kultúrában. Bangha Béla. Kultúrák harca. 4694 = Magyar Kultúra. XV. évf. 1928. p. 1—8. A válság, a keresztény és keresztényellenes kultúra harca. Berdjajew, Nikolaus. Die Krisis der Kultur im Lichte der Geschichtsphilosophie. 2562 = Europäische Revue. Jg. II. 1926. p. 6—18. A mai válság a vallástalan újkor történeti katasztrófája. Borchardt, Rudolf. Die Entwertung des Kul­turbegriffs ein Unglück und ein Glück. 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 56. 1929. p. 89—97. A kultúra a politikus és religionum harmóniája most felbomlott. Diesel, Eugen. Die Welt ohne Vertrauen. 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 64. p. 81—85. A mai bizalmát vesztett világ összevetése az. Infernovál, amely az a hely, ahol mindenki bizalmatlan. Csak a közvetlenség fogja megterem­teni a népek között a magasabb rendet. Gierens, Michael. Fronleichnam in der euro­päischen Kultur. 4644 = Stimmen der Zeit. Bd 119. 1930. 161—168 p. A pogány és az új egyházi életérzés küzdelme. Clark, G. N. The instability of civilisation. 4942 = The Hibbert Journal. Vol. XXX. 1931. p. 645—653. A történeti kultúrák végső periódusainak össze­hasonlítása a mai korral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom