A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
64 Mühlestein, Hans. Die Geburt des Abendlandes. Ein Beitrag zum Sinnwandel der Geschichte. Potsdam: Kiepenheuer 1928. 216 p. 65882 A nyugati világ csak most szakadt el teljesen az antik görög-római civilizáción alapuló középkortól. Ez az elszakadás és az önállóság első lépése a válság oka. Ortega y Gasset, Jósé. Die Aufgabe unserer Zeit. Übers, v. Helene Weyl. Stuttg. : Deutsche Verl. Anst. [193?] 290 p. 65250 A generáció, mint a történelem legfontosabb fogalma. A letűnt és a mai generáció jellemzése. Az új érték : az élet. A vitaiizmus előzői : Goethe és Nietzsche. Az élet, mint legfőbb érték. Kultúra és élet. Rendkívül gazdag és világos mű. Spengler, Oswald. Jahre der Entscheidung. T. 1—. München: Beck 1933. 81881 1. Teil. Deutschland und die weltgeschichtliche Entwicklung. XIV. 165 p. Alapvető mű. A világháború hevessége azzal indokolható, hogy a háborút, amely más régen esedékes volt, elfojtották. Most ugyanez történik. Pedig ez az idő a világháborúk ideje. 1918 semmit sem intézett el. A legközelebbi jövő a háborúspárti nacionalisták felülkerekedése az államban. A gazdasági érdekeltség mindig jobban áttolódik a politikára. Két forradalom jelentkezik már a fajok és az osztályok harca. És most, a legközelebbi évtizedek döntik el az emberiség sorsát. Einsiedel, Wolfgang von. Aufstand gegen die Geschichte. 2562 = Europäische Revue. Jg. XI. 1935. p. 455—464. Evola könyvével kapcsolatban azoknak a szellemi tanulságoknak megállapítására, amelyek Európa korabeli legnagyobb gondolkozóiról egyöntetű : korkritika és a férfias arisztokrácia, mint hatalomra hivatott típus. Hamvas Béla. Az orosz emigráció történetfilozófiája. 2450 = Társadalomtudomány. 1934. p. 191—204. A krízis történetszemléletének vizsgálata az orientális kereszténység által befolyásolt szerzőkben. Pannwitz, Rudolf. Der Geist Europas. 4455 =. Die neue Rundschau. Jg. XXXVIII. 1927. p. 449—456. Európa válsága az ember válságává nőtte ki magát. A keresztény és pogány szellem küzdelme. Európa a válságból megerősödve emelkedik ki és folytatja feladatát : az ember szellemi színvonalának emelését. ív. Kulturális válság. — Die kulturelle Krise. Általában. — Im allgemeinen. Adams, James Truslow. Our business civili- sation. Newyork : Boni 1929. 306 p. 71307 Az indusztriális és üzleti civilizáció éles kritikája. A tömeg-életforma elvetése. A két embertípus ma : aki az életet üzletnek, és aki művészetnek nézi. Az élet nem üzlet, hanem művészet. Szempontokban gazdag mű. Astrow, Wladimir. Kultur als religiöse Forderung. Bern: Lang 1935. P 301.3 A kultúra válsága és a vallás. Az aszkézis. Az emberi és az isteni. A közösség vallásos értelme. (Holzapfel filozófiája alapján.) Babendererde, Paul. Steigende und sinkende Völker. Rostock 1929. P 301.6 A válság oka a germán tárgyilagosság és a román- szláv szenvedély összeütközése. Belloc, Hilaire. The crisis of our civilisation. London : Canell & comp. 1937. 249 p. 89591 Az európai civilizáció alapja a kereszténység. Története a középkorban. Az új kor. A reformáció és következményei. A krízis a vallásszakadással kezdődött. A protestantizmus állam- és társadalom-felbontó szerepe. A reformáció s a belőle fejlődő kapitalista szellem. Az európai egység megbomlása. A mechanizálódás. A humanizmus, mint a reformáció végső eredménye és következménye. A megoldást a szerző a katolikus egyház szellemének nagyobb befolyásában látja. Benda, Julien. La trahison des deres. Paris : Grasset 1927. 306 p. 90042 A szellemi vezető árulása : a szellemi vezető maga az, amely a népeket elválasztja s a társadalmakban ellentéteket szít. E témának változatos és következetes kidolgozása a szellem és társadalom minden területén. Borsodi, Ralph. This ugly civilisation. New- York : Simon & Schuster 1929. 468 p. 71308 A gépkultúra és a gyár-embertípus szenvedélyes kritikája. Szociológiai szempontból fontos a gyárnak, mint szennyközpontnak (fizikai és morális szempontból) rajza. Erősen individualiszti- kus, de józan bírálat. Jelentékeny filozófiai és kultúrmorfológiai megállapítások. Börger, Jan. Europas Todesstunde? Die europäisch christliche Welt in ihrer Verworrenheit v. Standpunkt d. reinen Begriffs. Übers, v. A. Reinking. Zürich: Rascher 1934. VIII, 742 p. 83144 Az eszménytelenség kultúrája, művészete, vallása. A tömeguralom és jellemvonásai. »A tömeg, ha vallástalanná lesz, szükségképen demoralizál.« A demoralizáltság világhelyzete. Casson, Stanley. Progress and catastrophe. London : Hamilton 1937. 295 p. 88342 A civilizáció alapjaiból kiindulva áttekintést nyújt a »kollapszus-«okról és a mai »elkényelmesedett« világról.
