A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
6$ = Die neue Rundschau. Jg. XLIII. 1932. p. 85—101. A tudomány, irodalom, pszichológia területén jelentkező antihumánus szellem és a társadalmi válság. Rolland, Romain. Broaden, Europe, or die! 1258 = The nation. Vol. CXXXII. 1931. 443—446. Az európai válság a humanitás szempontjából. Wust, Peter. Die Krisis der Westeuropäischen Humanitätsidee. 2562 = Europäische Revue. Jg. I. 1925. 365—368. A dekadencia és a szellem színészének elemzése a. letörő humanitás-eszme szempontjából. m. A válság mint történeti kérdés. — Die historische Krise. Amann, Paul. Tradition und Weltkrise. Berlin : Schocken Verl. 1934. 480 p. 84419 A zsákmányolás és a föld minden kincsének kihasználása jellemzi az európai embert ma. Olyan rendszert teremtett, amely az egész természetet, az embert is, leigázta. A rendszer kritikája. E folyamat ellenszere a vallás volna. Az európai vallás kritikája. Bauhofer, Oskar. Das Geheimnis der Zeiten. Christliche Sinndeutung d. Geschichte. München : Kösel & Pustet 1935. 161 p. A történet keresztény vallásfilozófiai oldalról való magyarázata. A hős és a szent ideáltípusának küzdelme. Berdjajew, Nikolaj. Das neue Mittelalter. Betrachtungen ü. d. Schicksal Russlands und Europas. Darmstadt: Reichl 1927. 137 p. 73251 Egyike a válság klasszikus műveinek. Egyesíti magában a szellem emelkedettségét és a látás tisztaságát. A mai jelenségek mély és alapvető rajza. Metafizikus szemlélet. Jóslata : a jövőben új Középkor következik, amely a kereszténységet tökéletesebben valósítja meg, mint a régebbi. Ez a kor az érzéseké, mélységeké, a sötét és nehéz küzdelmeké, de az egységes emberiségé lesz. Az egész művelt világban nagy hatást tett mű. Bächtold, Hermann. Wie ist Weltgeschichte möglich? Basel 1931. P 401 A világ fordulása világtörténeti szempontból. Breysig, Kurt. Die Geschichte der Seele im Werdegang der Menschheit. Breslau : Marcus 1931. XXXVII, 526 p. 76669 Igen alapos és részletes történeti, kultúrtörténeti analízis és összefoglalás az emberiség uralkodó lelki erőinek érvényesüléséről. A jelenkorban az akarati elem van előtérben. Ez határozza meg a tudományt, művészeteket, vallást, gazdaságot is. Ezért él a mai ember imperialisztikus államokban, nagy vállalkozások és intézmények között. Az értékelés azonban az új vitális-lelki szférákban tovább fejlődik és új történeti kor van megjelenőben. Breysig, Kurt. Persönlichkeit und Entwicklung. Bd 1—3. Stuttg. : Cotta 1925—1928. (Vom geschichtl. Werden. Umrisse einer Zukunft. Geschichtslehre.) 66295 A nagyszabású történetfilozófiai műnek a krízisre vonatkozólag különösen harmadik kötete hasznos, ahol a szerző a történeti szabatosságot és rendkívüliséget, a népek életét és a történeti mozgások általános jellemzését tárgyalja. Briefs, Götz. Untergang des Abendlandes,. Christentum und Sozialismus. Eine Auseinandersetz. mit O. Spengler. Freiburg i. B. : Herder 1920. 111 p. 48276 Spengler elméletével ellentétben az emberies szociális-keresztény emberiség megvalósulását hirdeti. Polemikus. Christiansen, Broder. Das Gesicht unserer Zeit. München: Felsen-Verl. 1931. 121 p. 90045 Rendkívüli tisztánlátó könyv. A generációk különbségét fejtegeti és jellemzi : tegnapelőtti, tegnapi, mai és holnapi nemzedékek rövid, de mély rajza. Világosan bontakozik ki a válság természete. Dennert, Eberhard. Die Krisis der Gegenwart und die kommende Kultur. Eine Einführung in die Geschichtsphilosophie Berdja- jews. Lpzg: Klein 1928. 97 p. 65410 Berdjajev gondolatai alapján a mai kultúra tör- ténetfilózófiai tájékozottságú szemlélete. Evola, Julius. Erhebung wider die moderne Welt. [Rivolta contro il mondo moderno.] Übers, v. Friedrich Bauer. Stuttg.: Deutsche Verl. Anst. 1935. 493 p. 84788 Történeti távlatban és a kulturális jelenségek elemzésében alapvető mü. A krízis már régen folyik. Két kultúrkategóriát állít fel : az időkultúrát és az örök-kultúrát. Az utóbbi a theok- ratikus államok és társadalmak, a tradíció rendje. Az előbbi a mai profán és demokrata kultúra. Részletes és alapos vizsgálat a művészetek, a vallás, a jogi helyzet, társadalom vonatkozásaiban. Álláspontja : az új theokratikus egység, mert a széttörés és elhalás már végső határához érkezett el. Günther, Leopold. Die Rettung des Abendlandes vor dem Untergang. Wolfenbüttel: Verl. d. Freude 1931. 62 p. 80243 Spengler művével kapcsolatban a válság részletének (elsorolása. A vallásos megújulás.
