A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében
137 külföldi irodalmat. Az ismeretek lassú fokozatos közlése a célunk a kellő alapot gyakran nélkülöző autodidaktákkal szemben. Szívesen és sokat foglalkozunk ezzel az olvasócsoporttal, mert célunk, hogy a társadalom minden rétegét a könyvtár olvasói közé vonjuk, a könyvtár népkultúrát fejlesztő munkásságának érdekében. A foglalkozási csoportok általános jellemzése után néhány sorban olvasóink kor szerinti tagozódását ismertetjük. A főváros közművelődési könyvtáraiban, kivéve gyermekkönyvtárainkat, az olvasókat pedagógiai szükségességből két korcsoportra osztjuk. Ifjúsági olvasókra, 15—18 évig és az ennél idősebbekre; 15 éven aluliak csak gyermekkönyvtárainkat használhatják. A 15—18 évesek csoportját elkellett választani az idősebbek csoportjától, mert ez a korcsoport nem olvashat minden könyvtári könyvet. A 111. és IV. sz. tabellából megállapíthatjuk, hogy a 15—18 évek korcsoportja aránylag nagy számmal szerepel nőolvasóink között is. Azt is megfigyelhetjük, hogy a kormegoszlás szerinti 29'3%-kal szemben a foglalkozási csoportokban 27’4%-kal szerepel a diákság. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a korcsoport e részének óriási többsége diákolvasóinkból kerül ki s így teljesen indokolt az erősebb cenzúra. A fejlődő fiatal lélek, különösen a serdülés éveiben sok olyan problémával kerül szembe, amiről még sejtelme sem volt. Külső életkörülmények is előmozdítják olyan kérdésekkel való foglalkozás vágyát, melyek a pubertás korát élő fiatalság képzeletvilágát amúgy is élénken foglalkoztatják. A megváltozott gazdasági élettel a családi kapcsolatok is meglazultak. A kenyérkereset gondjai közt a nevelés szabadosabbá vált, a lakásviszonyok — főleg a munkásosztálynál — leromlottak, s a gyermek a szexuális élethez közelebb került, többet lát az életből. Mire felserdül, a szexuális kérdések, sejtelmek, kínzó vágyként lépnek föl életében s keresi, kutatja a szexuális vonatkozású könyvet, mert gondolatvilágát ez foglalkoztatja. Ez a helytelen érdeklődés sokszor túl korán és sokszor bizony túl intenzíven jelentkezik az ifjúnál. E téren tapintatos eljárással igyekszünk a könyvkérések rohamát gyengíteni és a szexuális felvilágosítást helyes irányba terelni. Megkönnyíti munkánkat, hogy megfelelő pedagógiai könyvekkel rendelkezünk, melyek az ifjúság téves irányban föllépő érdeklődését letompítják és sikeresen terelik helyes irányba. Sajnálatos megfigyelésünk, hogy a ma irodalmát óriási mértékben a túlhevített erotizmus szövi át, ami erősen vonzza a nagyközönség kritikátlan rétegének érdeklődését. Bizonyos mértékben igazolja megfigyelésünket a VI. sz. grafikon (külföldi szépirodalom magyar nyelven), melyből azt látjuk, hogy a 15—18 évek korcsoportjával szemben a 19—22 évek csoportjának oszlopa erőteljesen felszökik. Ennek magyarázata az, hogy közvetlen befolyásunk a 19—22 évekkel kezdődőleg megszűnik és olvasóink könyvkérése nem esik korlátozás alá. Ezekben az években már kinyílik a szabad olvasás kapuja s az ismeretlent megismerni vágyók serege eddig tilos könyvterületek meghódítására tódul. Könyvtárunk pedagógiai munkássága s annak célja nem titok, hiszen működésünk ezer meg ezer kritikus szem előtt pereg le. Érdekünk, hogy minél többen tudják és lássák munkásságunkat, amit a népkultúra érdekében végzünk. Ezért vetítjük az olvasó elé grafikus ábrázolásban statisztikai kísérletünket, hogy a számok meggyőző erejével bemutassuk tevékenységünk részeredményét. Mint minden statisztikai munkálat, a könyvtári statisztika is hosszas és pontos munkát igényel. Ugyanolyan alapkövetelményekre kell ügyelni a könyvtár statisztikai munkájánál, mint egyéb téren végzett megfigyeléseknél. Körül-
