A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében
138 tekintő gondossággal, előre meghatározott tervszerűséggel szabad csak a könyvtári megfigyeléseket lerögzíteni, hogy a téves eredmények elkerülhetők legyenek. Statisztikai tanulmányunk célja a Fővárosi Könyvtár 9. sz. fiókkönyvtárában (Bakáts-tér 3.) a könyvtári nevelőmunka hatásának kimutatása nó'olvasói körében. Statisztikai észleléseinket mellékesen, a folyamatos könyvtári munka mellett végeztük. 90 kölcsönzési nap anyagából figyeltük meg nőolvasóink olvasását. A napi könyvforgalomból kiemeltük a nöolvasóink által olvasott művek könyvkártyáit, a nyert adatokat külön észlelési lapra jegyeztük, melyek azután a további részletezés alapját képezték. Lehetséges, sőt bizonyos, hogy más eredményeket nyerhettünk volna, ha megfigyelésünk körét a Fővárosi Könyvtár néhány fiók- könyvtárának egész évi észlelési adataival kibővítve dolgozzuk fel. Az adatgyűjtést 1937 szeptember 30-án kezdtük és 1938 január 11-ig folytattuk megszakítás nélkül. Ezt az időszakot azért választottuk, mert tapasztalataink szerint ezek a hónapok azok, amelyekben a könyvolvasás legerőteljesebb. Az őszi és téli napok a könyv napjai. Az emberek bevonulnak otthonukba és a nyári pihenés és viszonylagos olvasási tétlenség után mindenki mohón nyúl egy-egy jó könyv után. Ezt az időpontot kellett választanunk nagyszámú diákolvasóink miatt is. Ekkor indul meg az iskolai tanév s ekkor kezdik keresni a diákok az iskolai kötelező olvasmányokat. Fontos ez egy ilyen rövid időre kiterjedő időszaki megfigyelésnél. A kötelező olvasmányanyagnak is szerepelnie kell a megfigyelt olvasmányok között. 1937-ben 9. sz. fiókkönyvtárunk olvasóinak összes száma 1527 volt. A nők (felnőttek és serdülők) száma ebből 588 (38‘5%). A vizsgált 90 nap alatt az 588 nőolvasó olvasott 6222 szépirodalmi és 875 ismeretterjesztő művet, összesen 7097 művet. Bár csak 90 nap könyvolvasását vettük figyelembe, mégis nyugodtan következtethetünk nőolvasóink egy évi könyvolvasására. Megállapíthatjuk, hogy a 38'5% nőolvasó viszonylag többet olvasott, mint a 61‘5% férfi. Adataink helyességét igazolja tapasztalati megfigyelésünk, mely szerint nagyon sok férfiolvasó nem saját használatára kölcsönöz könyvet, hanem igen sok esetben nőhozzátartozói számára. A következő lapokon statisztikai megfigyeléseinket közöljük. Az I. és a II. statisztikai tábla a magyar és a magyarra fordított külföldi szépirodalom statisztikájáról számol be. A szerzőket népszerűségük (olvasásottságuk) rendjében soroljuk föl. Meg kell jegyeznünk, hogy több szerzőtől kölcsönöztünk ki könyvet, mint amennyit itt felsorolunk, de céltalannak tartottuk az észlelési idő alatt egyszer vagy kétszer olvasott szerzőket is megemlíteni. Ideális rangsormegállapítást, törvényszerűséget akkor nyerhettünk volna, ha kutatásunkat Walter Hoffmann könyvtári statisztikája (Lektüre der Frau) szerint, hosszú időn keresztül, esetleg több éven át folytattuk volna, vagy legalább oly tömegű, bár rövid idő alatt nyert adattal rendelkeznénk, mely adatokban a nagyszámok törvénye érvényesül. Megfigyeléseink alapján közölhetjük, hogy olvasóink nagy százaléka a reklám hatása alatt áll és leggyakrabban a hirdetett könyveket kéri. A meglévő anyagot, mely jobb a hirdetett könyveknél, csak kényszerűségből olvassa el. Bár könyvajánlásainkat szívesen fogadja a közönség és kéri is támogató felvilágosításunkat, mégis a divat, a reklám hatása alatt pergőtűzszerű kérések özöne zúdul a könyvtárosra, az új könyvek érdekében. Kétségtelen, hogy a könyvtárnak lépést kell tartania a modern irodalommal, de csak bizonyos keretek között, mert ha anyagát túlterhelné csak divatos köny-
