A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében
136 hanem tanulmányi elmélyedés. Keveset olvas az egyetemi hallgató a népkönyvtárban, mert tanulmánya a tudomány felé viszi és talán ideje sincs egyéb könyvek elolvasására. Az egyetemi hallgató olvasóink női kategóriájában érvényesül Gina Lombroso megállapítása : »a nő könnyebben alkot, mint abszorbeál, a férfi pedig könnyebben abszorbeál, mint alkot«. . . »Mihelyt a nő az iskolából kilép, felhágy a rendszeres tanulással, vagyis az ész segítségével való anyagfelvétellel, még akkor is, ha azelőtt tehetségesnek mutatkozott, viszont az alkotás, a tanítás felé gyermekkorától kezdve vonzódik. A férfi viszont nem akar alkotni, de időtlen időkig folytatja a tanulást, ha meg is szűnt az ösztönzés«. .. (148. lap). A könyvtári életben is tapasztaljuk az idézett mondatok megállapításainak helyességét. Tudományos központunkban az egyetemi hallgatók, de főleg az egyetemi hallgatónők, tanulmányaikat és kutatásaikat hihetetlen szorgalommal és kitartással végzik — ezért tudományos központunkat látogatják, de ha végeztek egyetemi tanulmányaikkal, akkor nagyobb részük elfordul a tudományos könyvtártól és visszatér a népkönyvtárba. Ezt bizonyítja az intellektuális dolgozó és háztartásbeli nők nagy száma olvasótáborunkban. E gyakorlati és elméleti megfigyelések helyességét grafikus tábláink (111. és IV. sz. tabella) mindenben igazolják. Intellektuális dolgozó és háztartásbeli intellektuális nőolvasóink olvasási jellemzését a fenti sorokban már nagy vonalakban előadtuk. E kategóriákba nagy százalékban az egyetemi grádusú és érettségizett, illetve iskolázottabb nőolvasóink tartoznak. A könyvtáros irányító és védő munkája e csoportoknál elenyésző, mert tudásbeli készségük alapján ez sok esetben szükségtelen. E csoport olvasói határozott kéréssel fordulnak a könyvtároshoz, könyvigénylésüket az újdonságok felé irányuló fokozottabb érdeklődés jellemzi. Könyvtárunk pedagógiai tevékenysége ezzel a csoport irányában csupán a könyvbeszerzésnél érvényesül azáltal, hogy csak a legjobb anyagot vásárolja és csak irodalmi értékű anyagot ad. Minden népkönyvtáros szívesen fogadja ezeket az olvasókat táborába, mert kielégítésük nem minőségi, csak mennyiségi munkával foglalkoztatja a népkönyvtárost. Hozzá kell fűznünk e csoportok általános jellemzéséhez, hogy a mennyiségi munka viszont, amelyet könyvkérésükkel előidéznek, abban áll, hogy a könyvek oly tömegét igénylik, amit fizikailag alig lehet kielégíteni. A népkönyvtáros szerepe itt a mohó könyvolvasási vágy letompítása, a könyvkérések számszerű redukálása, a helyes olvasás és a többi olvasó érdekében. A népkönyvtáros pedagógiai munkássága fokozott mértékben jelentkezik a testi-munkás és háztartásbeli munkás (nem alkalmazott, feleség, hozzátartozó) olvasó csoportoknál. Ezek a kategóriák azok, ahol a segítés, irányítás és vezetés minden fázisát gondos kézzel, kellő tapintattal kell a könyvtárosnak megoldani. Nagy átlagban e két olvasócsoport tagjai először használják könyvtárunkat és azért jönnek hozzánk, mert tanulni, esetleg hiányos ismereteiket bővíteni akarják ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek olvasásával. Hálás könyvolvasó réteg a munkások csoportja. Ha érzik a jóindulatú segítést, az erőszak nélküli irányítást és védést, akkor minden kérésükkel bizalommal fordulnak a könyvtároshoz, hogy az a könyvcímek labirintusában vezesse őket. Ezt az olvasókategóriát a félénkséggel párosult szégyenkezés jellemzi. Tájékozatlanságukban inkább vállalják a megnemértett könyvek olvasását, csak kérni, kérdezni ne kelljen. A népkönyvtáros figyelő szeme gyorsan felfedezi a járatlant, helyes irányba tereli és képességeinek megfelelő könyvvel látja el. Munkánkat itt is jellemzi az a céltudatos elv, hogy lehetőleg csak a magyar szépirodalom megismerése után nyújtjuk a
