A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Dokumentáció
116 már kísérletet, egyazon eredményre jutottak, lehet, hogy dokumentum (cikk, tanulmány, brosúra) is jelent meg róla, mégis a dokumentációs szervezettség hiánya folytán a drága kísérlet esetleg több ízben is megismétlődik. * A következő kérdéssel: a dokumentációs intézetek igazgatásával és technikai szervezetével alig egy-két vonatkozásában foglalkozott a kongresszus. Az intézetek igazgatásának problémáiról, a rájuk vonatkozó jogforrásokról, szervezési tervezetekről, személyzetéről és ennek képzéséről nem beszéltek. Ugyanígy elhanyagolták a dokumentáció céljait szolgáló épületek, ezek konstrukciójának, helyiségelrendezésének, fűtésének, világításának, szellőztetésének sokrétű, de úgy látszik még eszmeileg sem kialakult feladatkomplexumát. A belső berendezés és ennek eszközei iránt már nagyobb volt az érdeklődés- Véleményeket hallottunk a regisztrálási, megőrzési és kezelési felszerelésről (pl- a raktári felállítási rend, különösen fémállványok), a cédulatárral és aktagyüjte- ménnyel szemben támasztott igényekről, nevezetesen címmel és alakkal való jelzéssel az áttekinthetőség biztosításáról és általában a grafikus ábrázolás fontosságáról. Kitérjeszkedtek az író-, címíró és statisztikai gépek kérdésére, továbbá annak vizsgálatára, hogy az utóbbiakkal történő műveletekhez hasonló eljárással a bibliográfiai kutatás mechanizálásának milyen lehetőségei mutatkoznak. Nem mulasztották el a másoló és sokszorosító felszerelésre, valamint a besorozó, válogató, olvasó, vetítő és hallgató készülékekre, ezek fejlődésére, sokféleségére, előnyeire felhívni figyelmünket természetesen hangsúlyozva, hogy a nagyobb és kisebb dokumentációs intézménynek más és más, vagyis anyagi lehetőségéhez mért legyen a felszerelése. Bőven és részletesen foglalkozott a kongresszus a fotókópia, a fotómikro- kópia és a mikrofilm kérdésével. Nem is lehet csodálkozni ezen, ha azokra a szinte forradalminak nevezhető újításokra és változásokra gondolunk, amelyeket a mikrofilm könyv és dokumentum szempontjából előidézett. A gyűjtés, rendezés és hasznosítás terén egyaránt szerepet játszik, sőt néhány év múlva használata általánossá válik, hiszen a fotomikrografia már ma is elérte célját, amikor a forrásokat a film által könnyebben és gyorsabban tette elérhetővé. A dokumentumok termelésében a növekedés évről-évre fokozódik. Milyen jelentősége van és lesz a mikrofilmnek a helykérdés szempontjából, amikor már most az eredeti dokumentumnak csak egyharmincad részét foglalja el. És gazdaságos is. Ha például vidéki, vagy külföldi kutatónak szüksége van egy cikkre, amely valamely terjedelmesebb folyóiratkötetben jelent meg, olcsóbban lehet fotomikrokópiát készíteni a tanulmányról és a mikrofilmet elküldeni, mint amennyibe a kötet postai oda- és visszaszállítása kerülne. Emellett a mikrofilm elküldésével nem vontuk el a kötetet rendeltetésétől. A mikrofilm a könyvkiadást is módosítani fogja ; ha anyagi okok miatt, vagy széleskörű érdeklődés híján a kérdéses mű nem talál kiadóra, legépeltetjük, szakfolyóiratban, bibliográfiában ismertetjük, annak jelzésével, hogy mely dokumentációs központban tettük le. Itt felvétel (mikro- fotografia) készül róla és az érdeklődő a másolatot, mikrofilmet megrendelheti; mégpedig olcsón, mert nincs fölös példány. Dokumentációs szempontból az a ieg- fontosabb, hogy a mikrofilm egységes formátuma tekintetében, amire remény van, meglegyen a nemzetközi megegyezés. *
