A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1935
Koch Lajos: Liszt Ferenc - Bibliográfiai kísérlet
Liszt Ferenc 1811—1886—1936 Bibliográfiai kisérlet. Készitette Koch Lajos Előszó. A zenei világ ez évben ünnepli Liszt Ferenc százhuszonötödik születésnapját és ötvenedik halálozási napját. Budapest közönsége elsőrendű kötelességének érzi ezen esemény megölését. Annál is inkább, mert fővárosunk Liszt Ferencben nemcsak egyik legnagyobb hazánkfiát, hanem nagylelkű jótevőjét, valamint a budapesti modern zeneélet és legfontosabb, ma is működő zeneintézményeinek alapítóját tiszteli. Liszt Ferenc tiszta művészi ideálizmusával a nagy és jókedvű adakozók közé tartozott. Sohasem fukarkodott, ha segíteni kellett. Európa- járásában a művészetével szerzett óriási jövedelemből százezreket juttatott humánus és kulturális .intézményeknek. Önfeláldozó buzgalommal sietett segíteni, midőn úgy érezte, hogy hazája fővárosának reá szüksége van. Budapestnek alig van olyan intézménye, melynek Liszt élete folyamán pártfogója, áldozatkész segítője ne lett volna. Ezzel soha el nem múló hálára kötelezte székesfővárosunk polgárságát. Liszt mindig többet áldozott másoknak, mint önmagának. Nagy elme, jó szív és fényes szellem egyesültek benne. Valóban nem tudjuk, hogy mit értékeljünk benne nagyobbra : páratlan tehetségét vagy jószívűségét, melyre az önzésnek és irigységnek árnya sohasem borult. Liszt, az ember és a művész, a zenetörténet egyik legvonzóbb, de egyúttal legbonyolultabb jelensége. Egyéniségét megérteni, alkotásait megítélni csak akkor remélhetjük, ha őt előítélet nélkül tanulmányozzuk. Változatos élete és sokoldalú munkássága ez esetben megérttet velünk sok olyat, amit különben meglepőnek, sőt érthetetlennek találnánk. Annak az évnek, melyben született, nagyszerű embertermése volt. Ebben az évben születtek Thackeray, John Bright, a nagy angol nemzetgazda, a reich- stadti herceg, Jules Dupré, a híres francia tájképfestő, Théophile Gautier, a szellemes kritikus és Liszt Ferenc. Koraérett csodagyermek, kiben atyja álmainak betetőzését látja s akit Mozarttal hasonlítanak össze. Rövid tanulás után mestereit, Czernyt és Salierit, messze maga mögött hagyja. Mint ifjú, misztikus hajlamokkal van telítve, kolostorba vágyik, majd romantikus befolyások és Paganini démonikus hatása teljesen a zene felé űzik s virtuóz pályája, mely alatt egész Európa hódol neki, olyan zenei mámort idéz elő, mint soha azelőtt és azután. Sikerei tetőpontján váratlanul felhagy a virtuóz iránnyal s a zene fejedelme, ki egész Európát hipnotizálta, beszegődik rendkívüli karmesternek Weimarba, hogy ott rövid időre 15
