A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Kelényi B. Ottó : Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei
Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei. Különös tekintettel Buda 1541. évi ábrázolására. Irta : Kelényi B. Ottó könyvtáros. Erhard Schön, a XVI. század első felének illusztrátor-rajzolója és fametszője, bár nem tartozik a legnagyobb mesterek sorába miként elődei : Albert Dürer és Sebald Beham, Nürnberg szellemi életében és művészetének fejlődésében mégis jelentős szerepet játszott. Tekintve továbbá, hogy működési területének nagy része a képnyomás számára szolgáltatott anyagot, Nürnberg képnyomó iparának fellendülésében is nagy szerepe volt. Biblia-illusztrálásával a mai Csehszlovákia területén működő kiadók számára oly jelentős munkát végzett, mint idejében egy német művész sem. Végre kultúrhistóriai szempontból Schön személye azért említésreméltó, mert teljesítményeinek legjava idején Hans Sachs mellett állott, mint a költő grafikai interpretátora. Schön művészi fejlődésének megismerése számunkra azért is érdemes feladat, mert munkáiban a magyar történet eseményeinek megörökítésével is találkozunk. Röttinger Schönről írt kimerítő művében1) azzal a kijelentéssel találkozunk, hogy különösen nekünk, magyaroknak van okunk, hogy benne hősi harcaink illusztrátorát lássuk. És bár Schön magyartárgyú alkotásainak száma nem nagy, termékeny munkásságához képest, rajzai történelmünk néhány mozzanatának és szereplőjének szemléltetésében kultúrhistóriai vonatkozásaik miatt egyedülálló helyet biztosítanak mesterüknek. Schön életének külső körülményeiről jóformán semmit sem tudunk. Nürn- bergben élt és munkái 1514—1550 között jelentek meg, ennyi mindössze életének ismert kerete. Munkáinak megismeréséhez azonban fejlődési vonalának kritikai vizsgálata útján eljutunk. A fejlődés a Hans Springinklee-vel a Koberger-nyomdá- ban való együttműködésen, s a Sebald Beham-hatásokat adaptáló fejlődési fázison (Schön=Pseudo-Beham) át vezet. Az analízist, amely Schön munkásságának egyes részleteit tisztázta, Heinrich Röttinger, a bécsi egyetemi könyvtár igazgatója végezte el. Ennek alapján sok oly metszetről volt megállapítható Schön szerzősége, melyeket addig más mester művének tulajdonítottak. Röttinger az eddigi bizonytalan értékű ítéletek után határozott vonásokkal rajzolta meg egyszersmind a művész helyét a fametszés történetében. Schön fejlődésének egyes állomásai munkásságának különböző tárgyához kapcsolódnak : a könyvdíszítésekhez (címkeretek, betűk), a vallásos tárgyú művek és röplapok illusztráláshoz (biblia szövegképek, Jézus és a szentek élete), a reformációs, teologico-polemikus tartalmú röplapok képdíszei) és végre világi tárgyú ábrázolásokhoz. Ez utóbbiak ismét feloszlanak : a mese- és népvilág különböző személyeinek, tárgyainak ábrázolására, hadivonatkozású, speciális 3
