A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Kelényi B. Ottó : Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei
34 török tárgyú és általános történeti vonatkozású rajzokra, továbbá portrékra, heral- dikus és genealogikus ábrázolásokra, almanachok, kalendáriumok, prognostikonok rajzolására és végül használati grafikára (kártyajáték stb.).2) Mindezek között a szentek életének képes ábrázolása, könyvdíszítői működése, történeti tárgyú grafikája és néhány portréja érdekel bennünket különös- képen, magyar vonatkozásuk miatt. Schön legkorábbi munkájának eddig a Gyümölcsoltó-Boldogasszony (Mariae Verkündigung)3) című jelzés nélküli metszetet tartották, amely 1514-ből származik. De bizonyára ez előtt készült a J. Stüchs által ez év februárjában kinyomtatott Jézus Krisztus Megváltónk életét (Das leben unsers erledigers Jesu Christi) tár- gyazó 48 illusztráció ; és lehetséges, hogy a Gyümölcsoltó-Boldogasszony a kerek Száz metszet elkészítésének idejére esik, amelyek Petrus de Natalibus Catalogus Sanctoruma-nak Jacobus Sacon által nyomtatott lyoni kiadásában jelentek meg. Mind Stüchs metszetei, mind pedig a Catalogus Sanctorum képei a kezdő esetlen teljesítményének jegyét viselik magukon. A két sorozattal ellentétben az erlangeni kiadású Gyümölcsoltó-Boldogasszony gondos kiállítása miatt nagy hatást kelt. Ezt a lapot azért kell megemlítenünk, mert gazdag ornamentikájú keretdíszében nincs egy motívum sem, amely nem szerepelne az 1515-ből datált és 1516-ban Kobergernél megjelent Springinklee által készített Hortulus animae c. sorozatban. A Hortulus-metszetekből, amelyeknek előállításában Schönnek is része volt4) és a talán még nem sokkal 1515 után készült nagy Rózsafüzérből5) (Der grosse Rosenkranz) oly egyéni jegyek vonhatók le, amelyek Schön művészi egyéniségét nürnbergi kortársaitól megkülönböztetik. A legtöbb részlet alapjában a nürnbergi iskola modorára vall (az emberi test és részleteinek, a háttérnek, a természeti jelenségeknek, a kereteknek stb. ábrázolása). Az a művész, akitől Schön stílusformáját közvetlenül átvette: Springinklee. Tőle származik különösen a pátriárkafejek, a szakálnélküli, nyílt szájjal és benyomott orral ábrázolt profilfejek, a nagy szemek stb. karakterisztikus ábrázolása. Schön ragaszkodása Springinklee-hez annyira kézenfekvő, hogy Springinklee egyes rajzainál, mint például a Hortulus- sorozat kis Communio-jánál az emberben kétség merül fel, hogy a két mester közül ki a kép rajzolója. Schön 1515 óta tapasztalható stílushasonlósága Springin- kleehez azt bizonyítja, hogy a fiatalabb Schön az öregebb Springinkleetől tanulta mesterségét. Ennek a viszonynak kialakulására közvetlen hatással volt az a körülmény, hogy amikor Springinklee Kobergertől megbízást kapott a Hortuli animae régi képsorozatának kiegészítésére, Schönt vette maga mellé segítőtársul. Schönnek a Hortulus-sorozat számára készített metszetsorozatai között a legszámosabb és legjelentősebb az 1516 óta ismételten fellépő 65 metszetből álló sorozat, amelyből egy kép 1515-re van datálva. Schönt ezentúl ismételten együtt találjuk Springinkleevel és Kobergerrel közös munkában, főként amint elhatározták, hogy 1512-től lyoni Bibliájukban felhasznált francia képsorozatot új, nürnbergi sorozattal helyettesítik. Schön ehhez 61 rajzot készített,6) amelyek legnagyobbrészt 1518-ban és 1519-ben jelentek meg. Schönnek ezen a téren végzett munkái közül Petrus de Natalibus Catalogus Sanctorum-ának 1514. évi kiadása keltheti fel érdeklődésünket. A Könyv címe : Catalogus sanctorum et gestorum eorű ex diuersis voluminibus collectus : editus a reuerêdissimo in christo pâtre domino Petro de Natalibus de venetijs dei gratia epo Equilino. [Colophon] Impressum Lugduni Per Jacobum saccon. Anno dni millesimo quingentesimo decimoquarto. Die vero nona mensis decembris. Fo. 4 nn. <& CCXLI. n. p. E nyomtatvány, amelynek képdíszéhez az 1506. (V. idus Julii) évi Lucan- tonio Giunta által Velencében kiadott nevezetes kiadás szolgált mintául, Schöntől
