A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
40 A közgyűlés határozatának megfelelően a főlevéltáros 1900 március 2-án elkészítette javaslatát és azt a múzeumi és könyvtári bizottság elé terjesztette. A javaslat szerint a könyvtár célja, hogy a közigazgatás menetét irodalmi eszközök szolgáltatásával elősegítse, továbbá, hogy a fővárosra vonatkozó és mind az osztrák-magyar monarchia, mind pedig a külföld történeti irodalmának a főváros történetével összefüggő termékeit gyűjtse. Az irodalomhoz tartozik a hazai és külföldi levéltárakban levő, a főváros történetére vonatkozó oklevelek vagy másodlataik beszerzése is. A könyvtáron kívül már fennálló, vagy a jövőben létesülő fővárosi szak- vagy kézikönyvtárak a fővárosi könyvtárnak kiegészítő részei. A jövőben a főváros bármely hivatala számára csakis a könyvtáros közbejöttével szerezhető be könyv. A könyvek a szabályzat szerint kilenc osztályban nyertek felállítást, amelyeket római nagy betűkkel jeleztek (A—I). A főszakok terjedelmükhöz képest arab számokkal jelzett több-kevesebb alszakokra oszlottak és a szükséghez képest idővel bővültek. A Budapestre vonatkozó munkák számára, amelyek a raktári könyvanyagból kihasítva külön osztályt alkottak, a szakkatalógus külön rendszert állapított meg. A könyvtár az egész közönségnek rendelkezésére áll, amely azt a könyvtári órákban az olvasóteremben használhatja. A könyvek kikölcsönzés útján is használhatók. A könyvtár személyzetét egyelőre egy könyvtárnokban, két segédhivatalnokban és egy állandó szolgában kívánta megállapítani. A főváros által kiadott könyvek és nyomtatványok kezelésével a fővárosi könyvtárt bízzák meg, oly módon, hogy a főváros hivatalai és intézetei hivatali kiadványaiknak a főváros hivatalai, tisztviselői és a törvényhatósági bizottság tagjai számára történt kiosztás után fennmaradó készletét a könyvtárnak adja át megőrzés végett. Kivétel csupán a statisztikai hivatal, amely kiadványaival a maga hatáskörében rendelkezik. Ezt a javaslatot előbb a múzeumi és könyvtári bizottság, majd pedig a kiküldött könyvtári albizottság tárgyalta, amely 1900 szeptember 24-től mintegy 25 ülésen foglalkozott a könyvtárra vonatkozó összes kérdésekkel. A tárgyalások folyamán a statisztikai hivatali igazgatónak sikerült keresztülvinnie, hogy a bizottság elejtette a főlevéltáros tervét, hogy a fővárosi könyvtár általános jellegű legyen és a statisztikai hivatali igazgató javaslata szerint a közigazgatási szakkönyvtár felállítása mellett döntött. Elejtette a szakhivatali könyvtárak beolvasztásának tervét is, sőt az 1893 óta a fővárosi könyvtárban gyűjtött könyvanyagot, amely 1901 februárjában 7100 kötetet számlált, a statisztikai hivatal 26.681 kötetes könyvtárábá olvasztotta be. Ezek után a statisztikai hivatali igazgató feladata lett az ő vezetésére bízott könyvtár szervezési szabályzatának elkészítése. A statisztikai hivatali igazgató könyvtári szabályrendelettervezetét 1902 február 19-én mutatta be a könyvtári albizottságnak. A tervezet értelmében a könyvtár részére csak közigazgatási és fővárosi vonatkozású munkák szerezhetők be. A könyvtár személyzete a statisztikai hivatal keretében külön státusba van osztva, de a statisztikai hivatali igazgató egyszersmind a könyvtár vezetője is. A könyvtár működési körének külön ágát alkotja a főváros összes kiadványainak kezelése, valamint más bel- vagy külföldi hatóságokkal való csereviszonynak lebonyolítása. Ennélfogva a könyvtárba kerülnek a kezelési nyomtatványokon kívül a főváros összes nyomtatványai. Szükségesnek tartotta a statisztikai hivatal vezetője, hogy az albizottság határozatát a közgyűlésnek jelentsék be, mert ezen elvi jelentőségű döntés a főváros törvényhatósága 637/1901. sz. határozatának módosítását vonja maga után. A közgyűlésnek bejelentendő módosítás továbbá, hogy »a statisztikai hivatal kebelében létező és túlnyomólag amúgy is közigazgatási könyvtár nyilvános könyvtárrá alakíttassák át, annak kijelentésével, hogy ezen
