A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1918
1918 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 11. jelentése, az 1917. évről
11 BIBLIOGRÁFIAI MUNKÁK. KIADVÁNYOK Veröffentlichungen — Publications (L. a 7—9. sz. függelékeket.) Bibliográfiai munkásságunk eredménye régen nem volt oly sovány, mint 1917-ben. Mindössze az Értesítő 1916. évi 4/6. és 1917. évi 1/3. száma jelent meg, ismét csökkent terjedelemmel, 139 oldalon. Ezenkívül A Világháború újabb irodalma 7. és 8. sorozata, együtt 58 oldalon, kb. 1300 címmel. Az Értesítőben és a háborús jegyzékben közölt címek összes száma kb. 3000. Mindkét kiadványt dr. Krisztics Sándor könyvtáros szerkesztette. Ugyanő elkészítette azonkívül kéziratban az Útmutató lényegesen átalakított és bővített 3. kiadását is, de ez a nyomdai nehézségek miatt, amelyek valamennyi kiadványunkat fölötte hátráltatták, az év végéig sajtó alá nem kerülhetett. Mint különnyomat az Értesítőből megjelent a Könyvtár 10. évi jelentése is, 61 oldalon. A Fiókközpont mindössze a német szépirodalmi jegyzék pótlását készíthette el, amely 15 oldalon 500 címet tartalmaz és 1000 példányban készült. FORGALOM Bücherausgabe — Circulation (L. a 8—16. és 28—30. sz. függelékeket.) Ha a könyvek könyvtári feldolgozásának összes műveletei simán bonyolódnak le, akkor biztosítva van a Könyvtár végső céljának: a minél szabadabb és intenzivebb forgalomnak lehetősége. Ha ellenben a könyvtári feldolgozás minden fázisa valóságos küzdelem, ha verekedni kell a könyvért, könyörögni minden kötésért és végül is a legolvasottabb könyvek minduntalan a javító műhelyben hevernek, akkor nem lehetséges, hogy a forgalom ezt meg ne sinyelie: bizalmatlanabb és ingerlékenyebb az olvasóközönség, kedvetlenebb és idegesebb a kölcsönző személyzet. Valóban csoda, hogy a súrlódások nem voltak oly mérvűek, hogy még érzékenyebben befolyásolták volna a Könyvtár nyilvánosságát, mint egyéb külső körülmények. így a szén-szünet és az általános fáradság miatt is bővebben mért szünnapok folytán a könyvtári napok száma is csökkent; a kölcsönző-forgalom erős abszolút és relatív előnyomulása a személyzettől jóval több munkát követelt, mint hasonló számú helyi használat; stb. Nem volna meglepő, ha a forgalom az előző évnek meglassudott üteme után most már egyáltalán nem emelkedett volna. Mégis van valamelyes emelkedés. Az előző évi 327.378-cal szemben 355.022 db-ot forgattunk meg, vagyis 8‘7°/o-kal többet. Ám az előző évben az emelkedés 14-4°/o volt és 1915- ben még 50 6°/o-ot tett ki. Igaz, hogy a háború első éve, 1914 óta ez 87°/o-nyi emelkedésnek felel meg, vagyis teljesítésünk három évi háborús sanyarúság ellenére majdnem megkétszereződött; mégis tartanunk kell már attól, hogy hamarosan a teljes veszteglés állapotába jutunk. Úgy a Központban mint a fiókkönyvtárakban tovább is érvényesült a kölcsönzés előnyomulásának irányzata a helyben használat rovására. A helyben használat esetei az 1914. évi 140.093 esetről immár 41.993-ra sülyedtek, ezzel szemben a kölcsönzés 49.757-ről 313.029-re emelkedett. Az összes forgalom hányadában ez évről-évre a következő arányokat jelenti: 26‘2—55-3—79-2—88‘2°/o. 1914-ben meg csak minden negyedik megforgatott könyv volt kölcsönzés; a jelentés évében csak minden kilencediket olvasták helyben. Alig lehet ennek az eltolódásnak művelődési értékét túlbecsülni. A Központi Könyvtár forgalmában lényeges új mozzanat a bevezetésben említetteken kívül nem merült fel. Azon voltunk, hogy a megnövekedett igényeknek lehetőleg megfeleljünk. 1916- ban a Központ összes forgalma 51.802 kötet volt, a jelentés évében 57.538; ez ll-3°/o-nyi emelkedést jelent. Itt is a kölcsönzés erősen előtérbe nyomult, nem kevesebb mint 37‘1%-kal.
