A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 10. jelentése, az 1916. évről
12 1914-ben 189.850 kötetet adtunk ki, 1915-ben 286.009-et, a jelentés évében 327.378-at. Ez 14'4°/o-nyi emelkedést jelent. De még így is távolról sem közelítettük meg azt a minimális teljesítést, amelyre törekednünk kell, t. i. a fejenkénti 1 kötetet. Nem szeretnők, ha e kijelentésünkből azt a következtetést vonná le bárki is, mintha a nagy számokat tekintenők a könyvtári politika legmagasabb céljának. Távolról sem. Ha így volna, megtehetnők azt, amit számos külföldi könyvtár el nem mulaszt, nevezetesen, hogy a kézikönyvtárak és a folyóirattermek forgalmi adatait is szerepeltetnők statisztikánkban. Ez esetben minden nehézség nélkül mutathatnók ki, hogy forgalmunk máris a millió körül jár. Eléggé megbízható becslések szerint egy-egy kérésre kiadott kötetre legalább két kézikönyvtári és folyóirat használat esik és így bízvást mondhatjuk, hogy már 1916-ban körülbelül 980.000 esetben vették igénybe könyvtárunkat. Mi azonban azt hisszük, hogy bizonyos mennyiségi minimumra csak azért kell törekedni, hogy minél nagyobb tömegből válogatódjék ki az az olvasóréteg, amelynek számára az olvasás nemcsak futó időtöltés, hanem a szellemi és erkölcsi emelkedés útja. És ezért az inkább felületes helybenolvasást alig is vagyunk hajlandók többre becsülni, mint arra, hogy előkészítés és nevelés a komolyabb elmélyedés vagy a tudományos stúdium számára, amelynek természetes környezete nem a nyilvános olvasóterem, hanem a zavartalan otthon. Ez persze inkább áll fiókkönyvtárainkra, mint a Központra, amelynek legmagasabb színvonalon álló és gazdag kézikönyvtára és folyóiratanyaga bízvást mondható a tudományos kutatás nélkülözhetlen eszközének és próbájának egyaránt. Mégis azt hisszük, helyes úton járunk, amikor arra törekszünk, hogy az otthoni olvasást mozdítsuk elő a helyben olvasás rovására. E tekintetben eredményeink valóban meglepők. 1914-ben- az összforgalomnak még 73'8%-a esett a helyben használatra, a következő évben 44‘7, 1916-ban meg épen csak 20-8°/o, vagyis három éven belül a helyben használat a forgalom 3/4-éről Vö-ére esett le. Abszolút számokban kifejezve: 1914-ben 140.093 kötetet olvastak helyben és 49.757-et adtunk kölcsön; 1916-ban a helyben olvasott kötetek száma leszállóit 68.172-re, a kölcsönadottaké ellenben 259.206-ra emelkedett. Ha ezt a minőségi emelkedést számokban akarnók kifejezni, aligha becsülnők túl, ha azt mondanók, hogy egy kölcsönzés átlag ötször annyit ér, mint a helyben- olvasás egy esete. Ez alapon az 1914. évi forgalmat 388.878 egységre becsülve, az 1916-iki 1,364.202 egységnek felelne meg. Pusztán mennyiségileg három év alatt 72°/o-kal emelkedett tehát forgalmunk; de ha a mennyiséget a minőséggel kombináljuk, akkor az emelkedés nem kevesebb mint 250°/o-nyi. Ezek természetesen durva és bizonyos mértékben önkényes értékelések, de kézzelfoghatóbban érzékeltetik könyvtárunk politikáját és fejlődési irányát. Hogy az irány valóban ez, azt megerősítik egyéb tények is. Elsősorban az ismeretterjesztő olvasmányok adatai. Ha a Központi Könyvtárt ebből a szempontból nem is tekintjük, hanem csak a fiókokat, akkor is fokozatos emelkedést állapíthatunk meg ez irányban. 1914-ben a fiókok forgalmának 14-7%-a volt ismeretterjesztő, 1915-ben 15-2, a jelentés évében már 18-4. Pedig ugyancsak tapasztaljuk lépten-nyonion, hogy a művelt közönségnek szóló magyar tudományos és gyakorlati ismeret- terjesztő irodalom mily rendkívül szegény, hogy a legfontosabb, a legégetőbb kérdések iránti érdeklődést mily gyakran nem tudjuk egyáltalán vagy csak elavult vagy gondatlanul fordított és a magyar olvasók különleges szempontjaira nem ügyelő könyvekkel kielégíteni. E téren könyvkiadóink még szinte szűz talajon dolgozhatnának, és azt hisszük, a jogos haszonról sem kellene lemondaniok. Talán nem volna oly kényelmes üzlet, mint a szubvencionált díszműveké vagy az utazó könyvkereskedelem monstrumaié, de bizonyára közvetlen anyagi eredménye sem maradna ki, a közműveltséget pedig kétségkívül különbül terjesztené és mélyítené. A Városi Könyvtár 1914-ben naponként 125, 1916-ban 280 ismeretterjesztő vagy tudományos munkát adott ki; alig lehet kétséges, hogy megközelítőleg ugyanilyen arányban emelkednék a magyar tudományos és ismeretterjesztő irodalmat vásárlók száma, ha kiadóink több vállalkozó szellemet és több gondot fektetnének ebbe az üzletágba.
