A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1916
1916 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése, az 1915. évről
15 emelkedését, mert hiszen az automatikusan követi az olvasóalkalmak nyújtását — bár ehhez is lényegesen hozzájárult az a körülmény, hogy a Könyvtár különböző osztályai az 1914-ik évi 1378 nappal szemben 1723 napon át voltak nyitva — arra merünk hivatkozni, hogy az olvasmányok minőségi javítása tekintetében értünk el eredményeket. Sajnos, e téren is igen sok előfeltétel hiányzik. Legelőször a kellő számú és kellően iskolázott személyzet, a megfelelő katalógusok, de leggyakrabban épen a legfontosabb kellék : a java könyvek. Mindazonáltal így is sok tekintetben javult a minőség úgy központi tudományos könyvtárunkban, mint a fiókokban. A Központi könyvtár összforgalma 20,636-ról 42,734-re, vagyis 107’1%-kal emelkedett ; ebből a helybenolvasás 53‘2, a központi olvasóterem látogatottsága 88'8, végül a kölcsönzés nem kevesebb mint 230’9%-kal. A fiókkönyvtárak összes forgalma 169,214-ről 243,275-re vagyis 43'7%-kal emelkedett; de míg az olvasóban használt kötetek száma itt abszolúte is csökkent, 125,707-ről 105,871-re, addig a kölcsönzés itt is rendkívüli mértékben, 43,507-ről 137,394-re, vagyis 215'8%-kal emelkedett. Mindenesetre korai volna ezekből a számokból, amelyek csak két és teljességgel abnormális évnek jelenségeit tüntetik föl, messzebbmenő következtetéseket vonni. Mégis talán figyelemreméltó az a megállapítás, hogy a fiókok forgalmából 1914-ben a helyi használatra még 74-3% esett, míg 1915-ben csak 43-6%; viszont a kölcsönzésre esett 25’7, illetve 56*4%, és hogy az ismeretterjesztő olvasmány átlaga 14'7%-ról 15'2%-ra emelkedett. Mindez egészséges fejlődés kezdeteivel bíztat, annál inkább, mert úgy látszik, sikerült olvasóink egy részét állandóan megtartani, amit abból az adatból következtethetünk, hogy a felnőttek arányszáma 43'9%-ról 48'9%-ra emelkedett, vagyis a legfelső, a múlt évben még ifjúságinak számított évréteg mint felnőtt is híve maradt a Könyvtárnak. Hogy ennek csak kedvező hatása lehet az olvasmányok minőségére, abból a magától értődő tényből is következik, hogy a gyermekek inkább a szórakoztató olvasmányt kedvelik; erre vall az a tény, hogy a felnőttek olvasmányából 1914-ben 15‘8, míg 1915-ben már 19*4 % volt ismeretterjesztő, ellenben az ifjúságéból csak 10‘5 illetve 10'8%. Ha pedig egész könyvtárunkat tekintjük ebből a szempontból és a központi könyvtárnak 100% erejéig tudományos könyvforgalmát is ideszámítjuk, akkor az ismeretterjesztő aránya 24'0%-ról 27'9-re emelkedett; abszolút számokban 45,633-ról 79,999-re, vagyis nem kevesebb, mint 75-3%-kal. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a helybenolvasásnak abszolút és relativ csökkenése annak a céltudatos törekvésnek is eredménye, hogy azt a felnőttekre nézve lehetőleg korlátozni igyekszünk. Csakis a budapesti lakásviszonyok indokolják egyáltalán, hogy a Könyvtár oly nagy súlyt helyez olvasótermek létesítésére ; egyébként alig igényel magyarázatot, hogy a kölcsön vett és az otthoni nyugalomban nagyobb elmélyedéssel és figyelemmel olvasott könyv hasonlíthat- lanul több hasznot hajt, mint a nyilvános olvasóhelyiségben olvasott. Ezért mindinkább arra törekszünk, hogy olvasótermeink elsősorban a napilapok és folyóiratok olvasására szolgáljanak és könyvekből csak a kézikönyvtárt kapják az olvasók. Ezért már a múlt évben is lényegesen szaporítottuk a napi- és hetilapokat, az 1. sz.
