A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910
1910 / 2. szám - Staindl Mátyás: A Dresden-plaueni könyvtárról
149 A DRESDEN-PLAUENI NÉPKÖNYVTÁRRÓL 150 A dresden-plaueni népkönyvtárról. — Staindl Mátyás könyvtári hivatalnok tanulmányúti beszámolója — A könyvtárak is a fejlődés törvénye alá esnek s forrongó, reformeszméktől duzzadó korunk ezeket is folyton alakítja, fejleszti és tökéletesbiti. A modern népkönyvtár már oly messze van a múlt század könyvtáraitól, akár a villamos dörzsgép a mi elektromos vasutainktól; kevesek tudományos játékszere volt az egyik, a nép aprajának-nagyjának kulturszükséglete a másik. Még távolról sem tökéletes intézmény, még nem állapodott meg sem a formája, sem a tartalma. Még túlságosan sokat vitatkozunk rajta, hogy mit, hogyan és kinek? Csak a kulturáramlatban rejlő őserő nem vet nagy ügyet ezekre a kérdésekre, hanem halad föltartózhatatlanul előre! Az iparvárosokban szorongó nagy néptömegek munkája mindinkább mechanikussá válik, lelki erőit egyre jobban fenyegeti az elsatnyulás veszedelme s ennek a tünetnek reakciójaként napról-napra hatalmasabb lesz a könyvtár- és szabad egyetemfejlesztés mozgalma, melynek egyik legújabb alakulata a modern népkönyvtár, oly kultúrintézmény, ahol mindenki rang-, kor- és osztálykülönbség nélkül a neki legjobban megfelelő szórakoztató és oktató olvasmányhoz jusson. A könnyen hozzáférhető jó olvasmányokra természetesen a proletáriátusnak van leginkább szüksége s a nemzet nagy rétegeinek erkölcsföntartó munkássága demokratikus kulturállamban nem lehet más, mint objektive irányított, tervszerű önnevelés. Ennek a népművelő munkának teljesítésére hivatottak a modern népkönyvtárak s ezt a munkát nem végezhetik másként, mint a kellő szociológiai és könyvtárpedagógiai képzettséggel rendelkező könyvtári személyzetnek az olvasóközönséggel való személyes érintkezése útján. Ma mindenkinek szüksége van a könyvtáros útbaigazításaira s a közönség kevésbbé tanult részének leginkább. „Mennél fejletlenebb az olvasó, annál képzettebb tisztviselőnek kell a könyvkölcsönzést közvetítenie“, mondja Hofmann Walter, az alább ismertetendő könyvtár vezetője, aki mint könyvtáros teljesen új elvekkel és új eszközökkel dolgozik, úgy hogy nem lesz érdektelen, ha a Németbirodalom egyik legmodernebb, sőt mondhatjuk úttörő könyvtárának kezelését kissé behatóbban tárgyaljuk. Nem kívánom a könyvtárt részletesen ismertetni, hiszen vezetője, a Volksbildungsarchiv folyó első évfolyamában igen terjedelmes tanulmányt tett közzé a dresden-plaueni könyvtár irányelveiről és eddigi gazdag eredményeiről. Főként a második füzetben közzétett statisztikai adatok és a fölvétel módszere a legmesszebbmenő érdeklődésre tarthat számot. Itt csak személyes tapasztalataim közül azokat akarom kiemelni, melyek legeredetibbeknek és követendőknek látszanak. Hofmann Walter művelt nőasszisztensével rendkívüli előzékenységgel maga áll ifjú és felnőtt gyári munkások, iparosok, valamint többé-kevésbbé jobbmódú polgári osztályba tartozó olvasóinak rendelkezésére s csaknem minden munkásságát a közönség tanulmányozására, szíves és odaadó kiszolgálására, biztatására és ösztönzésére fordítja. A speciális könyvtári kezelő munkálatokat 2 kifutó fiú, 2 gépíró leány végzi. Olvasótermük nincsen. Csak a lakásjegyzék és a Brockhaus lexikon áll mindenki szabad rendelkezésére a könyvtár előszobájában. A könyvtár anyagát első sorban szépirodalom teszi, azonkívül képviselve van benne minden tudományszak legfontosabb, könnyebb modorban tárgyalt munkáival, főként a természettudományok és a technika, mely tudományok iránt legélénkebb az érdeklődés. A könyvtár anyagát Hofmann oly kiválóan válogatta össze, hogy nyomtatott katalógusát szakkörökben népkönyvtári mintakatalógusnak tekintik. A könyvtár d. u. V2I—*/i2-ig és este 5—8-ig van nyitva minden hétköznapon. Használhatja mindenki, akinek Drezdában bejelentett lakása van s a 12-ik életkort meghaladja. Gyermekek a szülők lakásigazolványán kívül születési, oltási vagy iskolai bizonyítványt is tartoznak bemutatni. Mindenki kiállít elismervényt arról, hogy a könyvtár szabályait ismeri és azok betartására kötelezi magát. Ezzel a jelentkező tartós időre a könyvtár olvasóihoz tartozik, rendelőkönyvet és törzslapot kap (1. az 1. mintát), 2
