A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910
1910 / 2. szám - Staindl Mátyás: A Dresden-plaueni könyvtárról
151 A DRESDEN-PLAUENI NÉPKÖNYVTÁRRÓL 152 melyre személyi adatait följegyzik s ezt sorszám és betűrend szerint is őrzik a könyvtárnál. Betűrend szerint is, hogy esetleges kétszeres jelentkezést konstatálni lehessen. A könyvtár ugyanis csak 2 könyvet ad ki egyszerre s eleinte megtörtént, hogy egyesek kétszer váltották ki a rendelőkönyvüket. Ezt a rendelőkönyvet csak a tulajdonosa használhatja. Minden családtag külön köteles ilyet 10 pfennigen megváltani. Visszaélés esetén az olvasót hosszabb időre eltiltják a könyvtár használatától. A dresden-plaueni népkönyvtár kölcsönző rendszere a legjobbnak mondható, mert a leggyorsabb s mindenkor szerfölött könnyen megállapítható, hogy egy bizonyos könyvet hányszor és kik olvastak s azt is, hogy egy bizonyos olvasó milyen könyveket olvasott. Egy olvasó törzslapja */* nagyság Egy könyv törzslapja >/2 nagyság Minden olvasónak van egy — csak saját személyére szóló — rendelőkönyve (1. a 3. mintát), melynek fedőlapján személyi adatait jegyzik fel, főként foglalkozását és életkorát. Belül pedig a következő négy rovata van: A kívánt könyv helyszáma, szerzője, címe és a kölcsönzés lejárati ideje. Az első három rovat adatait a könyvtár nyomtatott katalógusaiból írja ki az olvasó. Egyszerre több könyvet is jegyezhc be, de csak egy kötet szépirodalmat s egy ismeretterjesztő kötetet vehet ki egyszerre. A kölcsönadott könyv címe mellé a lejárat keltét bélyegzik (1. a 3. mintát), melyet aztán a beszolgáltatás alkalmával ferdén átbélyegeznek. A szépirodalom jelzésére piros, a tudományos irodaiméra fekete pecsétet használnak. E föltűnő jelzés célja az, hogy senki se kaphasson egyszerre két szépirodalmi munkát. A kölcsönzés menete rendkívül gyors. Az olvasó átnyújtja a tisztviselőnek a rendelőkönyvét, s minthogy a könyvtár minden könyvének törzslapja (1. a 2. mintát) a fölállítás sorrendjében rendezve egyetlen dobozban kéznél áll, egy pillanat alatt megtalálhatja a könyv törzslapját. A könyv törzslapját kikölcsönzés esetén kiveszik a dobozból, rávezetik annak az olvasónak a számát és a foglalkozásának megfelelő betűt a törzslapra * és másik dobozban gyűjtik addig, míg a könyv visszaérkezik. így tüstént meggyőződhetik a könyvtáros arról is, hogy a kívánt könyv helyén van-e, vagy kikölcsönözték-e s nem kell minden könyvért külön a polcokhoz szaladgálni. Ez a módszer azért kiválóbb és diszkrétebb az indikátornál, mert nem zárja el az olvasót a könyvtárostól, aki így személyesen érintkezik minden olvasóval, s alkalma nyílik megfigyelésre, biztatásra és vezetésre. Mialatt a könyvtáros a kívánt könyv * Statisztikai és könyvíárpedagógiai szempontból Hofmann körülbelül 20 csoportra osztja olvasóit. Minden csoport jele egy-egy nagy kezdőbetű, melyet minden kölcsönzés mellé s minden rendelőkönyvre föltűnően alkalmaznak. L. egyébként bővebben a Volksbildungsarchiv említett cikkét. .
