A Fővárosi Könyvtár értesítője 1909
1909 / 5. szám - Basch Imre: Könyvtári impressziók Amerikából. II.
187 I Könyvtári impressziók Amerikából írta Basch Imre, id. könyvtári hivatalnok II. Valójában az összes amerikai könyvtárak együttesen egy egységes könyvtárrendszert alkotnak, melynek középpontja a washingtoni Library of Congress és az ország többi könyvtárai szervezet, irányítás, összemüködés dolgában mintegy csak fiókjai ennek a csodálatos könyvtárnak. Egyik könyvtár pontosan olyan mint a másik, katalógusainak szerkesztésétől a technikai berendezésig szinte mindenben. Egységessé tették a gyakori kongresszusok és sok számú egyesületek, melyek a könyvtárak fejlesztésén dolgoznak s amik nemcsak, hogy nagyban megkönnyítik és egységesítek a könyvtárak használatát, de messzemenő és az egész országot átfogó munkamegosztásban egyesítik a könyvtárakat. És a munka- megosztás nem szorul pusztán a könyvanyag okos megosztására s a könyvtárak specializálására (miről múlt cikkem szólt, s amelynek átfogó szintezését adja a kifejlett könyvtárközi kölcsönzési viszony, mely nemcsak az egy városban párhuzamosan dolgozó könyvtárak megosztott munkáját egyesíti, de az egész ország összes könyvtárait is), de a könyvtár belső technikai munkáját is ökonomizálják e szervezéssel. A katalogizálás szabályainak teljes egyöntetűsége (az American Library Association és Department of Education of U. S. útján) lehetővé tette, hogy az Egyesült-Államok több százra rugó tudományos könyvtárainak szinte minden katalogizáló munkáját egyetlen egy helyre, a Library of Congressbe egyesítsék. Ez a könyvtár minden újonnan beszerzett, ajándékozott és 1901 januárja óta újra katalogizált munkáról nyomtatott karton cédulákat készít. E cédulák felölelik a tudomány minden ágát és a szép- irodalmat, kivéve a folyóiratokat, hivatalos munkákat, pamfleteket és ehhez hasonló be nem fejezett s kisebb jelentőségű nyomtatványokat. A katalógus-lapokból nagy raktárt tart s darabját: az elsőt 10 fillérért, minden továbbit 2'5 fillérért árúsítja a többi könyvtárnak. Természetesen a kártyákat csak egyféle formában (12-5 X7’5 cm.) (főcédula) nyomatják és ezeket használják megfelelő jelzésekkel ellátva utalókul is, sőt (minthogy az amerikai könyvtárak legtöbbje helynaplóul (shelf-book) nem könyvet, hanem cédulakatalógust vezet, melynek különös előnye, hogy igen megkönnyíti az áthelyezéseket) ezeket a nyomtatott cédulákat vásárolják a helynapló céljára is. S így ami a könyvtárak munkájának, főleg a kisebbekben, legnagyobb részét tenné ki, egyetlen helyre központosítva sokkal olcsóbban, jobban, hozzáértőbben s formában csinosabban állíthatják ki s amellett e munka alól mentesítve minden erejüket az olvasók kiszolgálására és a könyvtár propagálására koncentrálhatják. *) Hasonlóan segítenek a könyvtáraknak munkájukban még az egyes állami hivatalok is azzal (főként a Department of Agriculture), hogy hivatalos publikációikhoz nyomtatott katalógus-cédulákat mellékelnek, melyek formája megegyezik a L. of C. céduláival. Sőt olyik könyvkereskedő is készít ilyen cédulákat kiadványairól. Munkamegosztás, specializálás, az egyéni érték fokozatos kiküszöbölése és nivellálása, az amerikai társadalmi és gazdasági intézményeknek ez a sarkpontja. Ez emelte az amerikai ipart s kereskedelmet mai pozíciójára, s ez egyik legmarkánsabb sajátsága könyvtáraiknak is, és kétségtelenül *) E szervezetet ismerteti: Handbook of card distribution. Washington : Library of Congress 1907. j
