A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
II. Állami régiségek
51 429. Lázár István Újabb római emlékekre bukkantak Ak- vinkum körzetében, Budakalász és Csillaghegy között. Római császárok őrtornyai. = PH 1932 júl. 28. 73 A 294-ben épült római katonai őrtorony északi fala és a falból kiugró két nagy négyszögbástya került napfényre a piarista telken folytatott ásatások alkalmával. Aquincumtól északra az egyik nagy tábor Ulcisia Castra, Szentendre volt, a két tábort pedig kisebb erődök kötötték össze egymással. Ilyen az Orsz. Hitelszövetkezeti Központ weekend házépítése alkalmával Csillaghegyen előkerült burgus, amely a téglabélyegekből megállapíthatóan I. Valentin1'anus korában 369—74 között épült. Ettől északra Budakalász területén, a Lupa-csárdánál mintegy 50 négyzetméter területű őrtorony került elő. Ezt, miként a csillaghegyi burgust is, Frigeridus dux építtette, amiről kb. 300 bélyeges tégla tanúskodik. Az őrtorony mennyezetét 4 kőpillér tartotta. Az erősség 375-ben pusztult el. 430. Szalay Ákos A dunabogdányi római castellumról. Jelentés az 1930. évi július—augusztusi dunabogdányi ásatásról. Über das römische Castell von Dunabogdány. Bericht über die Ausgrabungen in Dunabogdány während der Monate Juli und August 1930. Bp. : M. Nemz. Muzeum 1933. 36 p. 9 t. (Archaeologia Hungarica, 10.) 1759 Az ásatás leírása, a castellum helye. Az I. és II. castellum, a burgus. Cirpi-vel való azonosítása még bizonytalan. Vide : 19, 104, 125, 467, 491, 713, 749, 785, 997, 1090. 6. Aquincumi utak. A limes. — Viae Aquincenses. Limes. 431. Muchar, Albert Das römische Noricum, oder: Oesterreich, Steyermark, Salzburg, Kärnthen und Krain unter den Römern. Theil 1—2. Orätz : Penz 1825—1826. Egyet. kvt. Römerstrassen von Poetovio nach Siscia, und von Poetovio bis an die Donau hinauf. I. p. 260—265. 432. Réső Ensel Sándor Csörsz-árka. Régészeti közlemény. Nyíregyháza : Sz. és H. Közlöny kny. 1875. 32 p. Áq. múz. Római műnek és épen római útnak tartható-e csörsz-árka? p. 28—29. M a r s i g 1 i állításával szemben Budai Ezsaiásra hivatkozik, aki elveti az árok római eredetéről vallott állítást. 433. Ortvay Tivadar Egy állítólagos római mediterrán-út Pannóniában. Bp. : Akad. 1884. 77 p. 1 t. (Ért. 11 k. 7. sz.) 4305 Aquincum és a pannoniai úthálózat. Salamon Budapest történetének I. k.- ben a pannoniai utakról új teóriát állított fel, amely ellenkezik a M о m m s e n—К iepert [CIL I. Tab. IV.1 és R ó m e r [Acta Nova Mus. Nat. Hung. I.]-féIe térképekkel. Míg u. i. a térképeken Pannóniának főútvonala szorosan a Duna jobbpartján halad Zimonytól Óbudáig s azontúl Ószőnytől Bécsig, addig- Salamon szerint a római nagy birodalmi út Mursatól nyugatra vonult fel északnak és még Aquincumba és Brigetioba sem tért ki. A dunaparti út S. szerint is megvolt, de ennek csak provinciális jelentőséget tulajdonít. Ortvay rámutat Salamon tévedéseire és sürgeti az ismert útvonalak »autopsia« útján való megvizsgálását. 434. Kubitschek, W. Nachtrag [über Ortvay’s »Eine angebliche Binnenstrasse in Pannonien«]. = AEM 11 (1887). p. 140—146. Egyet. kvt. K. bemerkt, dass man über die »in medio« genannten u. mit Millienzahlen versehenen Orte sicherer urteilen könnte, wenn man die Topographie der betreffenden Gegenden genauer kennte. Dann würde auch jeder Zweifel schwinden ob jene Orte wirklich so genannt wurden, wie dies im Itinerar geschieht. Er gestattet sich indes nicht, als ob er dies zur Wiederlegung der Salamon’sehen Hypothese für nöthig erachtet, auf die beachtenswerthe Übereinstimmung zweier von O: tvay nicht herangezogenen Quellen mit den Angaben des Itinerars u. der Tab. Peuting. hinzuweisen, näml. mit d. Angaben der ravennatischen Erdbeschreibung über die Donaustrasse Pannoniens und den Reihen der Städte u. Castelle, die sich in der Notitia dignitatum occ. c. 32—34 finden. 435. Ortvay, Theodor Eine angebliche Binnenstrasse in Pannonien. [Mit Einwilligung des Verfassers im Auszuge mitgetheilt.] = AEM 11 (1887). p. 129—140. Egyet. kvt. Franz Salamon hat in seinem Werke über die Gesch. Budapests [1878. Bd. I. p. 230—259] die Ansicht aufgestellt, dass die Hauptstrasse Pannoniens nicht, wie die landläufige Ansicht ist, dicht am rechten Donauufer [Sémiin—Altofen—Altszőny—Wien], sondern von Esseg aus einige Meilen von der Donau entfernt und ausserhalb ihres Ueberschwem- mungsgebietes gelaufen sei, Ortvay hält den Beweis für diese Annahmen für nicht erbracht und versucht Salamons Gründe zu entkräften. 4*
