MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM
KRITIKAI REALIZMUS
is tulajdonit. Ezen érzéki benyomásokat csupán az agynak az izgatása, vagy megbetegedése idézi elő. Tehát a fiziologia keretén belül a lényeges szerepet nem a külső szerv, hanem az agy tölti be. Azonban az agy szerepét túlozzák azok, akik csupán az agy működéséből akarják kimagyarázni az érzeteket. Ugyanis az agy sejtváltozásai ép ugy nem képesek létrehozni a. teljesen másnemű pszichikai érzetet, mint ahogy az éterrezgés sem adhatja a szint. Ide lélek kell, mely rezgésből, idegingerböl teremteni tud.D. 1./ így jutunk fizikán és fiéiologián át a legcsodásaob és legrejtettebb világba, a teremtő lélekbe. A szines, illa tos, dalos világot kivüle hiába keressük. Szinbe, izbe, illatba, dalba, sőt formába is a lélek öltöztette, minden, amit érzékileg tapasztalunk, az nem az igazi való, hanem a lélek alkotása. Tehát az említett asztal sincs kivülem, hanem bennem, a'ert mit is tudok én érzékeim révén mondani az asztalrel? Azt, hogy barna, kemény, hideg vagy meleg, ha kopogtatom hangot ad és bizonyos formája van. márpedig, mindezekről a tulajdonságokról - melyek az érzéki asztalt adják- bizonyítottuk, hogy kívülünk nem léteznek. Tehát az asztalról alkotott érzéki képünk nem azonos a való asztallal. Hogy milyen atényleges, az objektiv asztal, azt érzékszerveinkkel nem ismerhetjük meg. l S igy vagyunk az egész " anyagi" világgal. A lélek ugyanis minden benyomásra aktiv, alkotó természetének megfelelően felel. Csupán ez a felelet az , amit megismerünk. 2./ A léleknek ez a fclcleíc azonban szükség k ép e n i , mint ahogy a napsugárnak is be kell sütnie, ha felhúzom a függönyt. Azonos behatásokra azonos módon felel s igy bizonyos arányosság, harmónia van a^kívülünk létező dolog s a lelkünkben feMerült érzet között. Érzeteink ezért csak jelképei,szinbolumai a valóságnak. 3./ A kivülem valók habnak reám és erre a lelkem reagál - természetemnek megfelelően,. IIa másmilyen lenne máskép felelne, mint ahogy máskép szólna a zongora is, ha másmii; en húrokat feszítenének ki rajta.' Ebben az állításban érzéki ismeretünk bizonyos mértékű
