MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM

KRITIKAI REALIZMUS

ismerjük. Igy a szomjúság; érzete a garat szárazságával függ össze; az éhségé az üres gyomorral stb. Fájdalom érzetünk keletkezik valamely szerv megsérülésével vagy rendellenes működésével. Pl. a belek bevés mozgása éles fájdalmakkal jár. De szomjúság, éhség, fájdalom egészeï\ másnemű dolgok, mint garatszárazság vagy bélmozgás. A bélmozgárá nl. ugy aránylik a fájdalomhoz, mint a léghullám a hanghoz. Tehát szin-, hang-,hidegmeleg-, iz-,szag-, kellemes-kellemetlen érzeteinket illetve a nekik megfelelő, velük megegyező objektumokat "énünkÖn kiviil,a fizikában nem találjuk.5./Azonban szilinek, hangnak stb. valahol létézniök kell; valahol keletkezniök kell, mert tudatunk tanúskodik arról, ^hogy szint látunk, hangot hallunk, hideget-me leget stb. érzünk. S ha ezeket a tényeket kétségbe akarnók vonni, erőszakot kellenemagunkon elkövetnmnk, mert pl.lehetetlen azt mondanom, hogy a szobám falának fehérségét nem látom. S ha látom, azért látom, mert ez a fehérésg valahol tényleg létezik. Tehát az okság elvét és tudaton bizonyságát kell elvetnem, ha tagadni akarom a fehérség létezését. Ezek nélkül pedig minden rorabadöl. B. 1»/ Rogy rátaláljunk szinre, hangra, hideg-melegre, illatra és izre, úgyszintén testünktől jövő kellemes vagy kellemetlen érzeteinkre, vizsgáljuk meg a dolgokat ránk való hatásában« Tehát 'most .nem azt nézzük, hegy mi felel meg érzeteinknek a fizika szerint, hanem, hogy külvilág miként hat érzékszerveinre, s mily elváltozást idéz elő bennünk s vájjon a fiziológia világításánál megtaláljuk-é érzeteinket, illetve szerveink képesek e létrehozni azokat. Az egyes szerveket külön tárgyalni hosszadalmas lenne s fölösleges is. Lényegileg ugyanis mindegyik érzékszervünk azonos s igy elég az általános áttekintés.-Érzékszerv alatt nem csupán a szemet, fület stb. értjük, hanem az ezekkel összefüggő idegeket is s ezek végződését az agyban. Ezeknek ép- oly fontos, sőt fontosabb szerepük van az érzet létrehozásánál, mint a közönséges értelemben vett érzékszerveknek. 2*/ Vannak idegek, melyek az agyból hoznak ingert, ezek a centrifugális idegek} mások az agyba viszik az ingert, ezeket centripetális idegeknek nevezzük, ki értekezésünk céljának megfelelően csak ez utóbbival foglalkozunk- A centripetális, i-