MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM

KRITIKAI REALIZMUS

degeket két csoportra szokták osztani: 1./ melyek a külvilág­ból szármozó izgalmakat vezetik az agyba, 2./ melyek a test belsejének különböze pontjairól vezetnek izgalmakat a centrum­ba. E felosztást cá£án csak az áttekinthetőség kedvéért tehet­jük meg, éles határt vonni nem lehet. Az ideg fonalak az agy­ban ideg-vagy ducsejtekben végződnek s tulajdonkép az ideg ­fonalak nem egyebek, mint az Idegsejtek hosszú nyúlványai s egy névvel neuronoknak nevezzük Őket. Az idegfonalak másik vége felfogó készülék -kel van ellátva, milyen a szem, fül stb. Itt különös fontosságuk van az érzék­h á m oknak, hám se j t e k n e k , amelyek bámulatos fir^msággal fognak fel olyan külső behatásokat, amelyek az i­d-gfonalakra különben hatástalanok és azokat á t a 1 a kiit­j á k idegfonál ingerekké. Ilyenek a szem csap és pálcika sejt jei, a fülben a Korti-szalag és halló pálcikák,az orrüreg te­tején sürün elhelyezett szagló sejtek, a nyelv szemölcseinek oldalán található izlő sejtek. A külső, szerv tehát a hatást felveszi, átalakítja megfelelő idegingerré, melyet az idegfo­nál az agyba közvetít, hol bizonyos ismeretlen sejtváltozás­sal végződik fiziologiai tudásunk az érzetekre vonatkozólag. Azonban hol az illat, iz, hang, szin stb.? A fiziologifc sem tud erre megfelelni. Feladata csupán az, hogy feltárja a szervek alkatát, azok reakcióját a fizikai, kémiai behetások­kal szemben s igy fényt derítsen az érzéklés értékére is,de magát az ismerést megfejteni nem tudja, de nem is hivatása• ­3./ Az utolsó s leglényegesebb fiziologiai elem érzék­lésünkben a megfelelő agysejtváltozás. Agysejtlráltozásböl a­zonban nem magyarázhatjuk ki az érzeteket, mint teljesen más nemű lelki jelenségedet. Nem is érthetjük, ho£y miként felel­het meg egy agysejtváltozásnak szin vagy hang. Sejtváltozás­ra szükségünk van ugyan, hogy érzetünk kelet£ezhessék, de ez nem az érzet létrehozója, hanem csak feltétele. így pl. hogy a nap besüthessen a cellámba, fel kell huzytom a függönyt. De a függöny felhúzása sehogysem hozhatja létre a napsugarat, csupán feltétel ahhoz, hogy a nap besüthessen. De ha rezgés és sejtváltozás nem hozhat létre érzetet^ ha a szint és illa­tot sem a fizika, sem a fiziologia nem képes megmagyarázni, akkor a szin, illat, hang stb. bennem, $ lelkemben van és csa­kis bennem teremtődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom