MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM

KRITIKAI REALIZMUS

mint egyfelől kileng, a levegőt ricglöki c eszel megsüriti ; ellenkező irányú rezgésével pedig megritkítja s az igy tánndt légrezgése]: hatnak fülünkre. A hullámok hosszúsága és gyorsaság;:, aaja a hang magasságát vagy mélységét. Minél hosszabb a a hullám és lasubb, annál mélyebb a hang; minél rövidebb és gyorsabb, annál magasabb. A legmélyebb zengi hangnak, mit fel tudunk fogni másodpercénként 16 rezgés, a legmagasabbnak körülbelül 40 ezer rezgés felel meg. Ezeken kivül.a létrejövő hang függ a hullámok alakjától is. De holvan maga a haing? A fizika ismét csak rezgésekről beszélt, de a hang nem re

âgés. A süketen született ismeri a rezgést, de a hangról mit sóm tud. kikor tehát megkopogtattuk az asztalt, tulajdonképen )icm isadott az hangot, hanem csak' rezgéseket hullámzott szerteszét. A fizika tehát a hangról ép ugy nem tud, mint a színről. Kívülünk .és nélkülünk a hang sem létezik. /Ezen tétel iagzolására felhozhatnék a gi»mafon, telefon és fok ép a rádic szerkezetét, melyek mind ezen a tételen I alapulnak./3./Ugy találtuk, hogy az asztal hideg; most rásüt;, nap I s meleg. De ez a hideg-meleg a jelen esetben nem más, mint a I napból jövő sugarak elnyelése, vagy visszaverése. Ezen sugarakat a színről szólva már tárgyaltuk. Minden meleget okozó su* gár ilyen nemű, bármi legyen is a hőforrása. "Előbb ugyan a meI legitő sugarakat,másnemű kisugárzásnak tekintették, mint a fénysugarakat, most azonbart bizonyos, hogy a világító sugárban a fény és a hő teljesen/azonos. /Prohászlca 0.összegyűjtött munkái 14. köt. 73.1./ Tehát a hő sem létezik kívülünk, sem mint valamely tárgy tulajdonsága, sem a tárgyaktól függetlenül,hanem bennünk van. Kivfilünk csupán a rezgés létezik, melyet majd mint hot, majd mint fczint fogunk fel.« 4./ Az eddigiedben átvettük a testek azon tulajdonságait, melyekről a fizika ijs tud s melyeknek ránk való hatását bizonyos formákban észrevesszük. De vannak a testeknek oly tulajdonságaik is, melyekről a fizika nem beszél. Igy nem tudjuk, hogy " milyen alapon lehet a testeknek ize, illata. Azonkívül vannak' érzeteink saját testünkről is. Azonban meg kell jegyeznünk,hogy ismeretelméleti siemponból teljesen mindegy, akár * külvilágtól., akár saját testünktől kapjuk is a benyomásokat. Énünket illető-' leg egyformán külvilág mindkettő. Ezen érzetek okozóit általában Magyay bmbria»1029 IV, s z*