MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM

KEGYELMI VILÁG

lélek a jó Istennek. Ezek a müveit, uri lelkek, akik nem kül­sőleg, de belső hasonlatosságot tudnak teremteni lelki énjük s isteni legszebb Ideáljuk kö ;Őtt. S igy van ez jól, mert igy értik meg egy vis t« " Hem jó az - embernek egyedül lenni",- pa ­radie somi szaré 'i igazsága általános érvényű Magyarázni nem kell, érti ezt mindenki, akinek'emberi szive és érző, szerelemre vá­gyó lelke van. Szomjazni és élvezni Öt, hogy-enyém legyen, aki szivemre legméltóbb... Á vérző, csalódott szivek tragédiáját, esetleg tragikomédiáját eléggé ismerjük. Te jó 1*2 V- c : tok gyönyörű galamb ja: szer r. 3 1 0 3 i 3 egye s-lé­lük! Te, akíro ez a világ igazán nem volt -méltó s aki szeplő­telen légkörben akartad leélni a te rövid életedet, de jól vá­lasztót tál! Szivedre hallgattál,- a jó Isten szólt belőle,­édes Jegyesre akadtál, és újból megnyilt a paradicsom kapuja, midőn eljegyezted magad Ővele. 0 szép nap, ö boldog, drága nap, midőn minden, de minden vasárnapi mezbe öltözött s virágos lel­kek mártirkoszorus szivvel övezte körül. S te édesen élvezted a rózsás napol: mennyei boldogságát:mikor minden tövis illato­zó tűzben ég meg; s a mézeshetek égi gyönyöre it:mikor a szivek a boldogságtol csak- sz-erctni tudnak. ..Beléptél a paradicsom előtted is megnyilt virágos kapuján- A Jegyessel:kéz a kézben gyönyör ittas an, mennyországos boldogságtól álmodozva...0 de Jó­ságos is a jó Isten, hogy ennyi paradicsomi gyönyört teremt -a szegény, de drága emberi lelkeknek.­Elragadtatva irja elmélkedéseiben: "I"ily magasztos, mily gyönyörű, fönséges angyali élet a séüzesség. Elnézem az oltá­ron a fehér liliomokat és ugy tűnik fel, mintha ott az Ur Jé­zus oltárán az Elet közelében frissebbek, szebbek, illatosab­bak lennének, künn a kertben,- bármily szép is, bármily illa­tozo is- néha-néha mégis rászáll az ut pora, s bizony rászorul a reggeli harmatra. Az Ur oltárán azonban mindig fényes, min­dig hódig hófehér marad, mig csak az Urnák illatozó élete vége el nem közeledik s akkor szirmai lehullanak és csendesen, fe­héren, szépségesen, boldogsággal szirmai az Ur házára borulnak, mintegy átölelik a szentségi Jézust...Ez az élet a boldog,gyö­nyörűséggel teljes az édes Jézusnak:virág lenni, hófehér lili­om és le szakit tátid magától az Ur Jézustól, aki maga mondja: "ríem ti választottatok' engem, hanem én választottalak titeket!!­Virágozni, illatozni az Urnák s midőn elérkezik a virághullás

Next

/
Oldalképek
Tartalom