MAGYAR UMBRIA 1929. február

A FEHÉR SZEGFÜVIRÁGOK

A Karácsony-éj I A Primicia! Egyházi engedéllyel a grófi kápol­na oltára karácsony előestéjén lekerül az üvegházba « ott a kö­zepe táján van fölállitva. À legfönségesebb szegfű az olt&r^a került »..Éjféli misére mindenkinek szabad s kell is ^ tehéí ­virágerdőbe bejönni,- máskor csak a gróféi nak s a négy kertésznek,- s ot ta szentmise alatt énekel: Ma született nekünk Krisztus Jézus... S a fehér szegfüvek fejeiket mélyen hajtják a Fehér Ostyának, a benne levő. Jé zu s fánknak, kinek igen-igen kedves vagy tán fönsé­ges e tf a keret... A búcsúzásnál* midőn áradoztunk a látattak s hallottak felett, a magas szőke gróf csak annyit jegyzett meg: Amit mi adunk az egészhez, a fehér szegfü-erdőhöz, az csak járulék, a virágok étele-itala nagyon kevés; ;a lényeg a lí a p s a g y ö­k é r. A Napot s fényét, a gyökeret s erejét pedig onnan f e­1 ii 1 r o 1 adják! Éjféli misét is azért mondottak az üveg ­házban, hogy hódoljanak valamennyien: a virágok s m i a föl­ségesnek a fönségesért! * A hegyről a völgy felt; haladva ismételgettem s &ég most is ismételgetem és az Umbriában megörökítem: a napot és a világosságot, a gyökeret s a# e ­rőt az Is ten adja onnan felülről...' P. Oslay Oswald, provinciális.

Next

/
Oldalképek
Tartalom