Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ 1. Üdvözítő Istenünk kegyelme jelent megl leg­utóbb szolgájában, Ferencben mindazoknak, akik igazán alázatosak és barátai a szent szegénységnek; azoknak, akik benne Isten túlcsorduló kegyességét látják és példájából tanulják meg, mint kell az isten­telenségről és világi kívánságokról teljesen lemond­va 2 Krisztushoz hasonlóan élni és olthatatlan vággyal szomjúhozni a boldog jövendők után. Mert a fölsé­ges Isten reá, mint igazán szegénykére és bűnbánóra, kegyességének olyan leereszkedésével tekintett, hogy nemcsak kiemelte az élet alacsonyságából, hanem az evangéliumi tökéletesség követőjévé, hírnökévé, a! hívek fáklyavivőjévé és vezérévé tette őt, hogy szol­gáljon a világosság bizonyságául3 s szívünkben egyengesse az Ür felé vezető fényesség és békesség útját. Mint hajnalcsillag 4 tündökölt életének és ta­nításának ragyogásában s káprázatos sugárzással ve­zette világosságra a sötétségben és a halál árnyéká­ban ténfergőket. Mint fénylő szivárvány a dicsőség ködében5 hordozta magán az Ürral kötött szövetség jelvényét és Istentől rendelve az igazi béke angyala­ként, az Ür előfutárjának példája szerint, békét és üdvösséget hirdetett az embereknek, hogy a fönséges !) Tit. 2, il. 2) Tit. 2, 12. 3) Jn. 1, 7. *) Jézus Sir. 50, 6. 6) Jézus Sir. 50, 8. és Róm. 10, 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom