P. Takács Ince: Boldog Pármai János A béke anygala (Budapest 1930)

VI. fej. Pármai Jánosnak a kolduló rendek és a párizsi egyetem vitájában folytatott tevékenységéről

végrehajtásánál úgy járjon el, hogy a Ferencrendnek jóhirneve kárt ne szenvedjen. Nagyon könnyű volt Gherardino tételeinek kárhoztatásából azt következtetni, hogy ez az elitélés Pármai János generálisnak is szól, akinek rendfőnöksége alatt mindezek megtörténhettek és akinek, helyes értelemben vett joakimizmusa lassankint ismertté kezdett válni. Egyes későbbi irók pl. Bernardus Guidonis és Emericus a XIV. században elég oktalanul odáig mentek, hogy Gherardino Bevezetését, amelyben 31 téves tétel is volt, nem átallották Pármai Jánosnak, mint szerzőnek tulajdonítani. X. Rousolet mult századbeli író (1861) bár nem állítja azt, hogy Boldogunk irta volna a kárhoztatott gherardinói Bevezetést, de azt mondja, hogy Pármai János annak értelmi és felelős szerzője. Még nem nagyon régen (1909) Felice Tocco jeles franciscanofil író sem tud attól a gondolattól szabadulni, hogy Boldogunk is közreműködött a Gherardinotól kiadott irat létrejöttében. Nálunk Angyal Dávid fentjelzett értekezésében olyan szavakat alkalmaz, amelyek könnyen félreérthetővé teszik Pármai János igazhitüségét. Fra Gherardinot ugyanis „a generálisnak egy meghitt barátjaként" tünteti fel a jeles professor, aki tehát Pármai János védő szárnyai alatt terjesztette volna tévedéseit. — Ilyen és hasonló