P. Takács Ince: Boldog Pármai János A béke anygala (Budapest 1930)

VI. fej. Pármai Jánosnak a kolduló rendek és a párizsi egyetem vitájában folytatott tevékenységéről

hogy éppen ebben az időben vált nyilvánossá a ferences Gherardino da Borgo San Donnino egy szerencsétlen irata, amely a helyzetet csak jobban kiélezte és különösen a ferencrendnek ártott nagyon sokat. Igazán gondviselésszerű férfiú volt e válságos időben a ferencesek rendfőnöke, B. Pármai János, aki a béke angyalaként lépett közbe és valami csodálandó felsőbb szellemmel, amely nála mindig az alázatossággal és ragyogó elmeéllel párosult. Ő találta meg azt a hangot, amely a fölemelt ellenséges karokat egymásbakulcsoló békejobbokká változtatta. A domonkosrendnek körülbelül 1229-től kezdve, szent Ferenc rendjének pedig 1231-től kezdve voltak nyilvános joggal felruházott tanárai a híres párizsi egyetemen, mely az akkori világ pápai és császári tekintélye mellett a harmadik nagyhatalmasság volt. Eme évek után pedig ugyanezek a szerzetek, hogy a jogfolytonosságot megtartsák, századokon keresztül küldték egy-egy híresebb emberüket az egyetem katedrájára. Egyidejűleg a testvér domonkos renddel egyetemben a ferencrend is arra törekedett, hogy ne csak egy tanszéket birtokolhasson, hanem esetleg kettőt is és azt meg is tarthassa, hogy így a rend annál nagyobb mérvben mutassa meg a hallgatóira és általuk