P. Takács Ince: Boldog Pármai János A béke anygala (Budapest 1930)

V. fej. A pápa B. Jánost apostoli követ minőségében a görögökhöz küldi

tisztelettel viseltetett iránta. Tényleg, éppen ebben az időben II. Frigyes császárnak követe Suessai Tádé a lyoni egyetemes zsinaton (1245) ura-császára nevében megígéri, hogy Frigyes rajta lesz, hogy „a római Egyház egységébe egész Romania, vagyis Görögország területét visszavezesse", c) Vatácius arra nézve, hogy a katolikus hitet fölvegye ; a magyar király és királyné részéről is kapott biztatást. IV. Béla királyunknak (1235—1270) ugyanis Mária volt a felesége, aki Vatácius Iréné nevű első feleségének volt a nővére. Úgy Béla király, mint Mária királyné nagyon buzgó katolikusok voltak

1). Ezért föltették magukban, hogy császári rokonukat megnyerik a katolikus hitnek. A magyar királyi pár ebbeli törekvésének fényes bizonyítéka IX. Gergely pápának levele Bélához (1240) amelyben dicséri a királynak azt a szándékát, „hogy a Te szorgalmazásodra a nemes férfiú, Batacius országaival és népeivel együtt . . . bár nagyon sokára, alázattal visszatérni óhajt. (t. i. a római egyházba)". IV. Ince pápa pedig 1247-ben Béla nejét, Máriát dicséri ama buzgóságáért, hogy az Egyháznak Vatáciust meg akarta nyerni, d) Ne hagyjuk el még azt az indító okot sem, hogy V IV. Béla király és neje Mária buzgó ferences terciáriusok voltak; Béla nővére Szent Erzsébet; leányai: B. Jolánta (jun. 15), B. Kunigunda (Kinga) szintén klariszszák. Másik leányuk B. Margit pedig domonkosrendi apáca. 4