P. Takács Ince: Boldog Pármai János A béke anygala (Budapest 1930)

V. fej. A pápa B. Jánost apostoli követ minőségében a görögökhöz küldi

görögkeleti hívő, bizonyára nem óhajtotta legnagyobb ellenségeinek, a latin római katolikusoknak vallását követni. Hogy eshetett meg tehát az a különös dolog, hogy mindezek ellenére Vatacius görög császár tárgyalásokba kezd Ince pápával, illetve e pápa követével, boldog Pármai Jánossal ? Ennek a kérdésnek megoldásában szemmel keli tartanunk azokat a körülményeket, amelyek időközben Vatacius lelkületét minden merevsége ellenére is a katolikus hit íelé irányították. a) Vatacius általában pozitív meggyőződésű, a hithez ragaszkodó, vallásos ember volt. Ezt kimutatta azzal, hogy mint fejedelem kolostorokat alapított, rendetlen szerelmeskedéseiért bűnbánatot tartott,

1) pátriárkáknak legalább is jóerkölcsű férfiakat nevezett ki. b) Első nejének, Irénének halála után (1241) feleségül vette II. Frigyes római császár természetes leányát, Manfréd király nővérét, Annát ; Annát sok udvarhölgye kísérte el Vatácius udvarába, ezek mind római katolikusok voltak. így tehát második neje és környezete révén is, valamint a nyugat római császárral a rokoni összeköttetés által is lassan-lassan mindig többet tudott meg a római katolikus hitről és hovatovább bizonyos *) V. ö. Niceph. Gregoras: Históriáé Byzantinae i. II. c. 7. PG. t. 74, 87—88.