P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT ERZSÉBET TISZTELETÉNEK NYOMAI HAZÁNKBAN
„Histoire de Sainte Elisabeth de Hongrie, duchesse de Thuringe" c. munkáját 1863-ban (megjelent Egerben). 1902 óta széles körben terjedt el Pelikán Krizsó fordításában Stolz Albán műve: „Die hl. Elisabeth". Nagyban növelte az érdeklődést Szentünk iránt Horn Emiinek Rada Istvántól lefordított és kiadott „Magyarországi Szent Erzsébetje" (Budapest, 1905); Hornnak munkáját legújabban a jubileumi évhez illő kiállításban és a modern írókból vett hasznos jegyzetekkel felfrissítve elevenítette föl Dr. Várdai Béla (1931). Az első nagyobb megmozdulás hazánkban Szent Erzsébet iránt 1907-ben, Szentünknek születési centennáriuma alkalmából történt, amelyre különben maga a pápa, X. Pius külön apostoli levélben hívta fel a magyar püspöki kart és az ország népét. Ez évben alapos tanulmány jelent meg Laban Antal tollából „Az árpádházi Szent Erzsébet-legendák irodalmunkban" címen. Ez a lelkiismeretes és kutató munka a hozzáértő embereket is élvezettel foglalkoztatta. Népköltészetünkben a Dunántúlon jelenik meg Szent Erzsébet szende alakja. A gyermekek pünkösdi játékában csendül fel neve, mint akinek a pünkösdi királyné szerep jutott.* 8 Az 1931. évre, mint Szentünk halálának hétszázados jubiláris évére előkészület gyanánt jelent meg a jeles papköltőnek, Harsányt Lajosnak regényszerű, de történelmi alapokon felépülő, megragadó munkája: „A szent asszony" (Budapest, 1928). Az 1931-i esztendő termelte ki Blaskó Máriának „Hódolat Szent Erzsébetnek" c. kötetét; e könyv elvitathatatlan hatása abban rejlik, hogy kiválóbb írók költeményeinek (Sík Sándor, Harsányi Lajos, Bán Aladár) és színdarabjainak (Harangi László, Tóth J., Mészáros A. és Környei Paula) gyűjteménye. Ezeken kívül nagy hatásra számíthat Blaskó Máriának „A csillagok leánya" (Budapest, 1931) regényes és korfestő Erzsébet-életrajza és Pálffy Erzsébet grófnőnek „Szent Erzsébet asszony" (1931) című, rövidebb életleírása; az első a műveltebbeknek, míg a második inkább a népnek van szánva. 4. Kevesebbet tudunk felhozni Szent Erzsébetről, mint a magyarországi ének és zene tárgyáról. A XV. szá2 8 Laban, 1. m. 126. L