P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT ERZSÉBET TISZTELETÉNEK NYOMAI HAZÁNKBAN
azt jelenti, hogy már a XIII. században zárdáról-zárdára megtette körútját Erzsébetünk életleírása. Valóban az egykorú, XIII. századbeli Pray-kódex tartalmaz krónikás feljegyzéseket Szentünkről. Növelte különben Erzsébet életének közkedvelt elterjedettségét az a jelenség, hogy a szenttéavatási akták is mindig jobban és jobban tért hódítottak. A Szent Erzsébet-legendákból merített Temesvári Pelbárt (f 1504), a nagy ferences egyházi szónok és író, aki beszédeivel e legendáknak új erőt is kölcsönzött, melynél fogva újabb lendülettel indultak azok diadalútjukra a szomorú XVI. század felé. Pelbártnak a Pomerium de Sanctis-ban három beszéde van Szent Erzsébetről. Ennek történeti életkörülményeivel rázta fel és készítette elő Pelbárt korának közszellemét a következő komor és sötét idők súlyának elviselhetőségére. Beszédeinek fontossága abban áll, hogy azokat olyan forrásokból állította össze, amelyek Szentünk életéhez a legközelebb állottak, t. i. a szenttéavatási aktákból „s így... a nála meglévő Erzsébet legendáknak... történeti értékük is van". 2 7 Láskai Osvát O. F. M. (t 1511) Pelbárt ifjabb kortársa a Biga salutis-ban két beszédet hagyott hátra Szent Erzsébetről, amelyek szintoly alapos forrásokból táplálkoznak és még lendületesebb frisseséget mutatnak, mint Temesvári Pelbárt beszédei. Pelbártból táplálkozik pl. a XVI. század elejéről való Érdykódex (1527), amely a többi magyar szent élete mellett közli Erzsébetünk életét is. Az Érdy-kódexnek ezt a legendáját Toldy Ferenc adta ki 1857-ben. Szentünknek életével behatóan foglalkozott a tudós Pray György S. J., aki Nagyszombatban 1770-ban adta ki Vita S. Elisabethae viduae landraviae Thuringiae, ducis Saxoniae, Hassiae principis et comitis Palatinae, necnon B. Margaritae virginis c. művét. Ebben közli a Theodoricus De Apolda-tól a XIII. század végéről származó Vitát. A XIX. században népies módon Toldy László, Ferenc fia írta meg Magyarországi Szent Erzsébet életét. A külföldi Szt. Erzsébet-életrajzokkal is vetekedett Danielik Ferencnek „Magyarországi Szent Erzsébet élete" (1857). Majd a pesti növendékpapság fordította le Montalambert, 2 6 Magyar Sion II, 1864, 630. 1. 2 7 V. ö. Laban Antal, Árpádházi Szent Erzsébet-legendák irodalmunkban. Budapest. 1907. 57-58. 1.
