P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT BONAVENTURA MISZTIKAI SZELLEME

Haec omnia nos satient Et dulciter inebrient, Nos xepleant virtutibus Et gloriosis fructibus. (Ad Matutinum) Magyarul: Üdvözítőnk szenvedése, üdvösségünk megszerzője, benne lelkünk megnyugvása, szívünk minden vágyódása. Mindez töltsön el bennünket, részegítse meg szívünket, itasson át erényekkel érdemszerző hős tettekkel. A Vitis mystica megírásában pedig Szalézi Szent Ferenc szerint minthacsak Krisztus vérébe mint tintába mártotta volna pennáját, annyi szemléletességgel, oly részletességgel és lelki gyengédséggel ír a megkínzott és értünk vérét hullató Krisztusról. Elhagyva az ő gyönyörű gondolatait, amelyeket már fönntebb pár mondatban sejtetni engedtem, mégis ideiktatom harmadik fejezetének (4. p.) egyik passzusát, amelyben a Szentszívről vallott meggyőződésének ad hő kifejezést; ebből ismételten kitűnik, hogy Szent Bonaventúra a Szentszívnek is öntudatos ismerője volt. „Szúrták és átszúrták nemcsak kezeit, hanem lábait is, oldalát is és szentséges Szívének belsejét a gyűlölet lándzsájával általverték, amely a szeretet lándzsájával már rég át volt fúrva. Megsebezted, úgymond, szívemet mátkám, húgom! Megsebezted szívemet (Ének. Én. 4, 9.). Megsebezte szívedet Óh legszeretőbb Jézus, mátkád, húgod, barátnőd. Miért volt hát szükség az ellenségtől ejtett megsebzésre? Mit cselekesztek óh ellenségek?! Ha megsebesíttetett, sőt mert megsebesíttetett a legédesebb Jézus szíve, miért okoztok még második sebet is neki? Nem tudjátok-e, hogy ha a szívet csak egy seb is érinti, elhal és bizonyos módon érzéketlenné válik? Legédesebb Uramnak Jézusnak szíve meghalt, mivel megsebesíttetett; Jézusnak a jegyesnek szíve a szeretettől sebesült meg, a