P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - SZENTFERENCRENDIEK GYŐRBEN

Űjra kellett tehát mindent kezdeni! 1655 április 14-én a győri püspök engedélyével a régi templom és kolostor helyén maga a provinciális, a jeles P. Malomfal vay Gergely jó nevű író és később kinevezett erdélyi püspök (megh. 1669), tette le az új építendő templom alapkövét. Ez az istenháza már 1659-re készen állott. A templom szentelését Széchényi György győri püspök megbízásából Linchaeus Walter, hazánkban száműzetésben élő ír püspök (Clonfert) végezte. A kolostor azonban a maga egészében csak 1673-ban épült meg. A teljes négyzet alakú rendháznak az a része, ahol a rendi ifjúság lakószobái álltak, csak 1710-ben készült el. Ekkor a guárdián P. Spáczay Antal volt. 1725-ben a szomszédos utcából ismét nagy tűzvész fenyegette a kolostort. Ekkor csak a torony és a benne levő harangok mentek tönkre. A rendet szerető polgárok és nép őrködése folytán a templom többi részének és a kolostornak nem esett bántódása. Meg kell jegyezni, hogy a templom sekrestyéje melletti kápolnában, annak oltárán egy régi Mária-kép állott, és pedig a régi kolostorból a magyar nyelvű kordás testület részére, amelyet Kósa szerint a váradi püspök áldott meg. Ez a Mária-kép régi gót stílű faragás volt, amelyet Esterházy Pál herceg kortárs a kegyképek között emleget (Nyürő), 1763-ban a nagy földrengés miatt a templom és kolostor csak kisebb mértékben rongálódott meg. A templom részére 1771-ben a tartományfőnök megszerzi Rómából Szent Maximus vértanú ereklyéjét (P. Balázsovits Odorik, Brevis história conv. prov. S. Mariae Hung. O. F. M., Pozsony, 1869, 172). Nagy nevezetessége volt a győri ferences rendháznak a XVIII. század folyamán a teológiája. A rendi római nagykáptalan ugyani 1750-ben a Studium Generale rangjára emelte. Ez azt jelentette, hogy az itt végzett rendi ifjak, fiatal papok elnyerték a lector generalis címét, s az azon előadó tanárok a rendi jogok szerint megkaphatták az ú. n. jubilatiot (lector jubilatus). így írja P. Heribert Holzapfel O. F. M. monumentális munkájában (Manuale históriáé O. F. M., Freiburg, 1909, 506). Bizonyos, hogy nagy és mozgalmas szellemi élet indult meg erre Győrben a ferenceseknél. Nagy disputák, sok értékes eredeti vagy lefordított teológiai és fi-