P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - SZENTFERENCRENDIEK GYŐRBEN

lozófiai munkák jelennek meg Streibig győri könyvkiadónál az ő szerkesztésükkel. Jeles tanáraik között foglalt helyet ez időben P. Kósa Jenő is. Sajnos, ezt a kiváló főiskolát II. József szerencsétlen iskola-politikája először elsenyvesztette, majd meg teljesen tönkretette. A győri ferencrendiek nagy szellemi és lelki munkásságára jellemző, hogy 1722-ben Keresztély Ágost szász herceg, bíboros, esztergomi és győri püspök engedélyével a győri szigeten is alapítottak egy kolostort, de ezt hat év múlva 1728-ban a király nem engedélyezte, így azután plébánia-lakká vált a győrszigeti kolostor. Kiváló tevékenységet fejtettek ki a győri ferencesek lelkipásztorkodás terén. Erre vall az a körülmény, hogy több társulatot vezettek és tartottak fönn. Ezzel a legvigasztalanabb időben is nagy hatással voltak a lelkekre, így ismerjük és tudjuk P. Kósa Jenőből, hogy megszervezték és vezették a magyarnyelvű és németnyelvű Szent Ferenc kordaviselőinek egyesületét, továbbá Rózsafüzér társulatot. Majd 1745-ben templomukban megalapították a ferences terciárius, III. rendi községet. Érdemes megjegyezni idevonatkozólag a krónikás (Kósa) mondatát: „amely az egész nép rendkívül nagy épülésére szolgál, napról napra mind nagyobb és nagyobb fokban szaporodik a fogadalmasok száma". íme így igyekeztek a maguk korában modernül egyesületi eszközökkel is hatni a katolikus népre és így szították föl annak buzgóságát és lelki finomodását. Győri tevékenységüknek egyik elismerést kiváltó jele volt, hogy Kósa szerint a püspöki székesegyházban már 25 éve ferencesek az ünnepi magyar szónokok. A lelkekkel való törődésüknek elvitathatatlan tanúsága az is, hogy a környékbeli plébános urakat és leányegyházakat is szívesen látogatták az illetékesek fölkérésére. Tudjuk pl., hogy Gönyün P. Bors Benedek, aki a győri guárdián joghatása alatt áll, állandóan mint excurrens missióskodik (Nagy Béni, A mariánus ferencesek II. József korában, Kat. Szemle, XIX. 1905, 564.). így hozza ugyanis az 1782-i tartományi káptalan. Amikor a győri ferencesek az erkölcsi és szellemi virágzásnak legmagasabb fokát érték el, s amidőn a földrengések, tűzvész ellenére is templomuk és rendházuk falait jókarban tartották, akkor — mint Nyürő Zsig-