P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - KÖZÉPKORI FRANCISKÁNUS-JÁRÁS KELETÁZSIÁBA

sára, akit Boroszlóban vett miaga mellé Piancarpinei János. A rövid szöveget Benedictus testvér Kölnben a tatároktól történt visszatérés után bizonyos prelátusnak és skolasztikusnak élőszóval mondotta el. Ezek az Ystoria Mongalorumot már ismerték. Ö tehát rövid fölvilágosítást, kiegészítést és magyarázatot adott ahhoz. Jellemzi ezt a kis munkát világosság, érthetőség és átfogó rövidség; új dolog alig van benne. Belőle a geográfiai körülmények: folyók (pl. Don, Nepere), népek, városok, hegyek tisztábban rajzolódnak elénk. Szerzőjén érezhető, hogy szlávul is tudott. Ö különben Piancarpinei János tolmácsaként is szerepelt. Van den Wyngaert a bécsi császári könyvtár XIV. századbeli kódexét veszi alapul, de összehasonlítja a párizsi Nation. Colbert. 2477. XIV. sz.-belivel is. Fr. Benedictus Polonus Relatioja végén a bécsi, párizsi és oxfordi kéziratok a nagykánnak Ince pápához mtézett levelét is hozzák. Tekintettel arra, hogy Benedictus rövid foglalatú referálása kiegészíti és magyarázza a szélesen hömpölygő Ystoriát, — fontos szerepe van ebből a szempontból * * * Anastasius Van den Wyngaert a Sinica Franciscana I. kötetének 147—332 oldalain Rubruc Vilmossal foglalkozik és pedig olyanformán, hogy elénk adja a 147—165 old.-on rövid életrajzát, útirányát, könyve forrásait, értékét, útjának célját, majd a kódexeket, e leírásnak kiadásait és fordításait, a róla írók névsorát. Kiadásában a cambridgei Corpus Christi kollégium 281. kódexét követi, amely a XIII. századból ered. Rubruc Vilmossal is úgy vagyunk, mint Piancarpinei vei: alig tudunk valamit nagy vállalkozása előtti életéről. Nagy emberek sorsa, hogy az idők méhéből teljes kiválóságukban állnak az emberiség elé. Sokat vitatkoztak nemzetiségéről. Származási helyénél fogva akkor Flandriában született. Rubruc nevű község ugyanis akkor Flandriában, jelenleg Franciaországban fekszik. Talán Szent Lajossal 1248-ban érkezett a Szentföldre, fölvétette magát az ottani ferences kusztódiába, s mint ilyen indult el 1253-ban Konstantinápolyból a Fekete Tengeren keresztül Szartach, majd Batu kánnak a Don és Káspitó