P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

Bevezető. Franciskánus lelkiség

művészeti jellegű, vagyis az ő képzelete áthatja a teremtő erejű képzeletet és innét van, hogy imái dallamba szökkennek és szemlélődései drámai cselekményekké válnak, mint a betlehemi jászolnál . . . szükségszerűen működésre készteti őt, vagyis valóságos vállalatokba bocsátkozik. Magyar nyelven Prohdszka püspök világít rá legszebben Szent Ferenc érzelmi lelkiségére : Szeretni, viszontszeretni s halálosan szeretni s az Ürban átolvadni, a szeretet egységesítő s egyesítő tüzében, ezek Szent Ferenc indulatai, •Jk^Kv^jfr^^^V ' I tus szent sebeinek belenyomását RBfiMj^^H^I^Bul eszközölték, mikor a fölfeszített Ür •jc,.. JËÊ^^f máiban, mint öt piros rózsá5r JTJB ugyanilyen eredményre jut Battj^M^ % lányi Gy., aki vizsgálgatva az ^/JHK ariima Franciscana alapvonása tehát a tökéletes Istenbe-temetkezés, szabatosabban szólva a szenIJfâL ci \

Ära . vedélyes Krisztus-szeretés. Többi fakad, vagy ebbe torkollik bele.

2 üá&^^^M ez a lelkiség-alkata, hogy 2. ábra. Alkantarai Szent Péter ezzel irányt szabott rendje tör(f 1562), a bűnbánódét nagy kép- ténetének5 a fran

ciskánus szellemiségnek és tudományos kérdést l^rtk, st a világra gyakorolt befolyásának is. Az Isten iránti égő és lángoló szeretet táplálta rendjének fegyelmi, aszkétikus és benső életét is. Ennek a szeretetnek a mértéke egyesekben külsőleg ridegebb, keményebb, hajthatatlanabb és túlszigorü formában nyilatkozott meg ; azonban a világot soha nem gyűlölték, a testet pedig soha nem akarták lerombolni. A test Szent Ferenc nyelvén szamár névre hallgatott, de testvér is volt. Alkantarai Szent Péternek roppant szigorúsága, ciliciumos önsanyargatása és az evilágisággal szemben kegyetlennek tetsző bűnbánati életmódja inkább egyéni, személyi 1 V. ö. P, Oslay Osvald O. F. M., Az élet trubadurjai: Prohászka—

Assis/ Szent Ferenc. Üjpest, 1933, 65. 2 Balanyi György, Anima Franciscana. Budapest, 1930, 12. \