P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

Bevezető. Franciskánus lelkiség

P. Heerinckx Jakab 0. F. M.

1 a ferences lelkiség Szent Ferencből táplálkozva érzelmi jellegű, amihez Szent Bonaventuránál csakhamar elméleti megalapozás is járul. Ehhez különleges jelleget adott az a skotista tanítás, amely a szeretet és akarat elsőbbségéről szól a thomista intellektualizmussál szemben. Befolyásolta Scotus ama tanítása is, amely a megtestesülés indítékáról beszél.

2 Ha a franciskánus aszkétikus lelkületet összehasonlítjuk más rendek aszketikus jellegével, akkor szemünkbe ötlik pl. egy nursiai Szent Benedeknek az a vonása, amely mindenekelőtt az isteni szolgálatot tartja főkötelességének : ul in omnibus honorificetur Deus.

3 Ez alanyi értelemben a tisztelet érzületét domborítja ki, tárgyilag pedig a külső liturgikus ténykedés által fejeződik ki. A dömés iskola inkább elmélkedő, spekulatív jellegű. Szent Tamással az értelem elsőségét hangoztatja az akarati fölött. Innét Garrigou-Lagrange 0. P. szerint rendjüknek tulajdonsága az igazság megszerzése ; és célja : szemlélődni és a szemlélteket másoknak átadni. A ferences lelki alkat ezzel szemben főbb vonásaiban érzelmi. Alapja, központja és célja a szeretet. Istennel úgy foglalkozik, mint a szeretet Istenével és igazi Atyával. Ennek következménye lesz a franciskánusban : a mély gyermeki szeretet Isten iránt. Krisztus emberségét bogozgatja, felfedezi őt, mint a mi testvérünket. Innét származik az a ferences áhítatos lelkület, amely Assisi Prófétájának grecciói szemléltetése után csak betlehemi jászolban tudja kedvére szeretni a Bambinót, és népszerűsíti az értünk szenvedett Krisztust a Via Crucis állomásai révén. Azt is mondhatnám, hogy a franciskánus Krisztust-szerető áhítatnak érzékelhető lelőhelyei a rend által őrzött szentélyek Betlehemben, Jeruzsálemben. De erről beszél az Aracoeli az ő Bambinójával, Greccio a szentferenci Betlehem és Alverna a franciskánus Kálvária. A Poverello jeligéje : Deus meus et omnia, — Isten iránt a legnagyobb fokú szeretetnek kifejezése.

4 Szent Ferencnek Isten-szeretete azonban nem áll meg a pusztán terméketlen érzelgősségnél, hanem gyönyörködve azokban, örömitlasan vállalkozik nagy tettekre. P. Gemelli.leleményesen állapítja meg róla :

5 Szent Fercncben az isteni szeretetnek megnyilatkozásai a kézzelfoghatóság, az egyediség benyomását gyakorolják reánk. Meg kell jegyeznünk, hogy a nála tapasztalható kézzelfoghatóság nem tudományos, hanem 1 P. Heerinckx Jac. O. F. M., Introductio in theologiam Spirituálém, asceiicam et mysticam. Taurini-Romae, 1931, 72—73. 2 Heerinckx u. o. 73. 3 I. Pét. 4, 11. 4 V. ö. Antonianum. 1938, XIII. 434—85. P. Heerinkx cikke: De momento caritatis in spiritualitate franciseana. 5 P. Gemelli Á. O. F. M.—P. Takács Ince O. F. M. Franeiskanizmus. Budapest, 1933, 21.