Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

X. Pantheizmus-e Assisi Szent Ferenc természetszeretete? Irta: Dr. Madarász István

kies fekvésű Bethániába, elmegy Emmausba, stb. Szentségeihez anyagul a természet adományait használja, taníiásaiban, példabeszédeiben nemcsak a természet helyes ismeretét és szeretetét árulja el, hanem költői hasonlatokat merít belőle. Krisztus Urunk e nemes természetfelfogását követik hívei is. A szentek szeretik a természetet. Szent Ágoston, aranyszájú szent János, a thébai remeték, szent Columbán, szent Bernát, stb. rajonganak a természetért. De valamennyi között legnagyobb és legnemesebb rajongója a természetnek Assisi nagy szülötte: Szent Ferenc. A tiszta természetélvezetnek és a természetfölötti rendbe belekapcsolódó gyöngéd természetszeretetnek olyan magasztos tanújelét adta, mint senki a szentek között. A földi értékek között kettőt becsült nagyra : a szent szegénységet és a természetet. Az elsőt, mint az öntudaSZENT FERENC PRÉDIKÁL A MADARAKNAK. (E. Azambre.) tos istenszeretetnek hősi erényét, a másikat mint Isten dicsőségének és szeretetének öntudatlan hirdetőjét ölelte keblére. Az újabbkori szentimentális természetrajongók, akik a természet szeretetével és érzelgős imádásával magát a vallást akarják pótolni, szent Ferenc természetszeretetében dogmanélküli vallásosságuk, pantheista istenfogalmuk igazolását szeretik látni. Merészebb és alaptalanabb kisajátítás el sem képzelhető. E felfogás merőben ellentétben áll szent Ferenc nemes, tiszta természetfelfogásával. Mi tulajdonképen a pantheismus? A pantheista szerint Isten és természet nem különálló, egymástól különböző két valóság, hanem egy s ugyanazon éremnek két oldala. Isten immanens (bennrejlő) módon benn rejtőzik a természetben. A természet az istenségnek nem műve, nem teremtménye, hanem kifolyása, emanációja, széttagozódása. »Die Natur ist ein unendlich geteilter Gott« — mondja Schiller. »Gott und Natur sind