Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)
X. Pantheizmus-e Assisi Szent Ferenc természetszeretete? Irta: Dr. Madarász István
Pantheismus-e assisii szent Ferenc természetszeretete? Irta: Dr. MADARÁSZ ISTVÁN. »A természet Isten gondolaiainak emberi nyelvre való fordítása.« ( Louis Agassiz.) kereszténység — ellentétben a pogány görög-római természetfelfogással — az anyag-szellem, természet-Isten éles megkülönböztetésével, a dualizmus erőteljes hangoztatásával az elfogulatlan természetkutatásnak és tiszta természetszeretetnek alapját vetette meg A pogány görög-római világnézet istenítette a természetet, minden természeti tünemény mögött valamely istenség közvetlen beavatkozását látta: Jupiter szórja a villámokat, Aeolus bocsátja ki tömlőjéből a szélviharokat, Neptun kavarja fel szigonyával a tenger hullámait, Apollo vágtat végig a Nap szekerén az égbolton, stb. Ily világnézet mellett lehetetlen volt az elfogulatlan természetbúvárkodás, mert ha valaki azt merte volna állítani, hogy nem Jupiter szórja a villámokat és nem Neptun kavarja fel a tenger vizét, hanem a természeti erők idézik azt elő, azt megbélyegezték és elátkozták volna, mint atheistát, aki az istenek létét és hatalmát vonja kétségbe. De a gyöngéd és nyugodt természetszemléletet és élvezetet sem mozdította elő ez a felfogás, mert a pogány hivő attól tarthatott, hogy ezzel megzavarja az istenek, a faunok, nymphák, lymphák nyugalmát. Tény, hogy a görög-római költészetben aránylag kevés a természetleírás. A kereszténység megalapítója ezzel szemben a dualizmus erős hangoztatásával, azzal az alapelvvel, hogy a természet Isten teremtménye, melyből ki kell olvasnunk a Teremtő gondolatait, jóságát és irántunk való szeretetét, a természetkutatás és a természetélvezet teljes szabadságának alapját vetette meg. Szabad a természet rejtett erőit, törvényeit felkutatnunk, nem kell minden természeti jelenségben Isten közvetlen működését feltételeznünk. Isten az első ok, a Teremtő, aki az általa teremtett erőkkel mint másodrangú tényezőkkel közvetve működik a természeti jelenségekben. Nem kisebb tudós, mint Du Bois Reymond mondja: »Die neuere Naturwissenschaft, wie paradox es auch klingt, verdankt ihren Ursprung dem Christentum.« És Krisztus valóban szerette is a természetet. Ott jár örömest Esdrelon síkságán és figyeli a magvető munkáját, bejárja a genezárethi tónak, ennek a bájos víztükörnek zöldelő, lankás partjait, sokat időz magán a tavon is és résztvesz a halászélet változatos fordulataiban, a Gethsemane kert árnyas szikomorjai alá megy imádkozni, eljárogat a
