Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XII. Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban. Irta: Dr. Vargha Dámján O. Cist.

kozta. A Szűz Anya képében az apáca lemondása és keresztény áhitata nyer kifejezést. Kiemelhető még a ferences gondolat erősítésére a »szeplőtelen« Sziz Mária kitétel is. (L. a ferences Mariologiát.) 6. Érdy-kéziratunkat nem ferences kezek írták, hanem a karthausi rend tagjáé, mégis beletartozik a tanulmányunkba a benne található Szent Klára és Szent Ferenc prédikációba. miatt. Az egyház augusztus 12. napján »Sziz Szent Klára asszonnak innepét« üli; kéziratunk 469—473. lapjain rendszeresen kidolgozott Klára-beszédet nyújt. A préI né r V ^ çj^vjp ^ itfi \m viiiaíviiti 2' am mihíjpf ^ »VW«) (mn rít\v»tutv s'A' l^v" i\yy A.* hfd** w^

m jwf fi*-*«íF

>

vTjh * 1 - - £ rí ^rf ^ j T*** ^^i^ JA^i^

— s^"-- ii

T^

1 ÉRDY-KCDEX U69. LAPJÁNAK FELSŐ FELE. (Eredeti felvétel, kicsinyítve.) (M. Nemzeti Múzeum.) dikáció kezdő szavai: quam pulcra est... mely igen szép az tiszta nemzetség fénességgel egyetembe (Bölcs., IV.) T. Pelbárt Klára-beszédével (L., A, D-F, H-l) egyeznek és később is több gondolatkapcsolattal találkozunk. A beszéd három nagy tanúságra oszlik »Szent Klára asszonnak méltóságus emléközetire«. Az első tanúságban ismét három alosztályt találunk, a másodikban kilencet, míg a harmadik minden felosztás nélkül Szent Klárának »dicsőséges kimúlásának örvendetes voltáéról szól. Az első rész Szent Klára nevének magyarázatával, a második »az ő jószágus (erényes) életének volta«-val, míg a harmadik azzal foglalkozik, hogy »vala megékesöltetvén belől való halhatatlan szépséggel ő lelkében«. —A második tanúság kilenc szakaszának főbb gondolatai a következők: Az első az »isteni jelenetnek malasztossága« címen Szent Klára szüleiről, születésének körülményeiről tárgyal. — A második Szent Klárának »atyja házánál a