Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

III.FEJEZET.A magyarországi protestantizmus és a magyar ferencesek

gyéről nincs positivus adatunk, de teljes joggal feltételezhetjük, hogy bennük is hasonló viszonyok uralkodtak, mint az esztergomi főmegyében. így tehát paphiányról nem beszélhetünk, Azt sincs okunk elhinni, hogy „a plébániák egyrésze már a mohácsi vész előtt betöltetlen volt." 36 9 Erre bizonyítékot nem találtunk. 37 0 Pap tehát elég völt és ial protes)tantiz(m|uis semmi esetre sem azért terjedt el, mert nem volt elegendő számú kathoiikus pap, hanem azért, mert a meglevő, nagy számú kathoiikus papságnak egyrésze megtévedt s elősegítette az u. n. reformatiot. Mikor azután ez megtörtént, akkor lett kathoiikus paphiány, akkor már nem volt elég kathoiikus pap, sőt sok vidéken egyetlen egy sem maradt, de ez nem oka volt a protestan­tizmus elterjedésének, hanem okozat a. 37 1 Franki (Fraknói) Vilmos {Pázmány Péter és kora. II. 45.) azt irja,, hogy a XYI. század közepe táján mintegy 900 plébános és 30 apát és (ugyanannyi prépost volt az esztergomi iőegyházmegyében, a XVII. század elején pedig alig 100 plébános. 36 9 Zsilinszky, istb. i. h. 46. 37 0 Nem bizonyítja ezt az 1494-iki nyitrai zsinatnak 34-ik canona sem. (De u9ur­patoribus Ecclesiarum.) P ét er ff y : Sacra Concilia. I. 280.) Ebben ugyanis nem plébániák betöltetlenségéről van szó, hanem arról', hogy, némely plébánosok önálló plébániákat fiókegyházaikként plébániájukhoz csatoltak, mit a zsinat a jövőre megtilt. 37 1 Az elilien, amit mi i/tt írtunk, fel lehetne hozoni, hogy pl. 1533-ban a szegény, jámbor eelmecbányaiak Fäber János, bécsi püspöktől kathoiikus papot kértek, de a püspök azt felelte nekik, nem teljesítheti kérésüket paphiány miatt. íme, mondhatná valaki : a seknecbányaiiak katholikusok maradtak volna, hia kathoiikus papot kaptak volna. Ámde a selmecbányaiaknak Faber püspökhöz intézett kérése csak rút szemfényvesztés, alakoskodás volt, mely csak arra szolgált, hogy a királyt és az esztergomi érseket, csak úgy, mint több más tettükkel, megtévesszék. A seknecbányaiak ugyainis 1533-ban már szívvel-lélekkel a l'u theranizmu son csüggtek és eszük ágában sem volt, hogy katholikiusi papot kívánjanak maguk közé, kanem ellenkezően: azon törekedtek, hogy papjaik közül fltzokat iis, kik még talán nem pártoltak el a katihoilSkus Egyházitól, elpártolásra birják tőle. Világosan megtetszik ez valamennyi adatnak lelkiismeretes, tárgyilagos egybeveté­séből, mely a protestantizmusnak a magyarországi hét bányavárosbam és így Selmec­bányán is történt elterjedésére vonatkozik. (Relkovic Néda: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei. 1561—1623. Századok. 1913. 518. és köv. 591. és köv., különösen 605. és köv. — EckharV Ferenc: A főbányagrófi hivatali szer­vezése. Századok. 1914. 197. és köv. — Fraknói Vilmos: Magyarország mohácsi vész előtt. A pápai követek jelentése alapján. 1884. 116., 125., 126., 202—205. — Ortvay Tivadar : Mária, II. Lajos magyar király neje. 1505—1558. M. Tört. Életrajzok. XXX. 1914. 60. — Horváth Mihály: Brüsszeli Okmánytár. I. 22. — Horváth Mihály: Magyar regesiták a bécsi császári levéltáriból. 1118—1605. T. Tár. IX. köt. 1861. 89. — Fraknói Vilmos: Werbőczi István életrajza. M. Tört. Életrajzok. 1899. 226. — 1 Molnár Imre: A cemsrura története Magyarországon 1600-ig. 1912. 15. — Hanuy Ferenc: A lutheranizmaisi Magyarországon a mohácsi vész előtt. Kath. Szemlle. 1906. 254. (Hanuy itt azt írja, hogy abból a levélből, melyet a Drezda melletti königsteini zárda perjele a selmeci plébános­nak, Korb •— Corbus — Jánosnak Irt, nem vehető ki, váljon a levél írója és az, kinek a levél íródott, Luther hivei voltak-e? Véleményünk szietrint azonban kétségtelen, hogy mivel' a levél 1521-ben, tehát Luthernek az Egyházzal Való teljes szakítása és műveinek az apostoli szentszéktől való kárhoztatása után íródott, mind a perjel, mind a plébános 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom