Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
III.FEJEZET.A magyarországi protestantizmus és a magyar ferencesek
A protestantizmus elterjedésének egyik oka volt: az egyházi fegyelem, a papi ertkölcs meglazulása a papság körében. Sokat írnak erről a protestáns történetírók, így pl. Révész Kálmán és Révész Imre, 37 2 és írnak erről katholikus írók is, mint pl. Lányi Károly, 37 3 de a legmarkánsabb adatokat a mohácsi vész előtti zsinatok canonai tárják elénk. 37 4 Tulajdonképpen azonban már a papság romlottsága is csak okozat volt. A papság krisztusi lelkülete megfogyatkozott, mert az ellenőrzés, az egyházi fegyelem végrehajtása is hiányos volt. Igazában tehát a papság erkölcsi megfogyatkozása előftt a protestantizmus elterjedésének egy, másilk főakául a hiányos e.-kormányzatot kell megjelölnünk. A mohácsi vész előtti legyházinagyokra emberfeletti munkát rótt az egyházi élet, kormányzat mellett a közélet is. Minden voltak: nagy, közjogi méltóságok, statusférfiak, előkelő világi Luther hivei voljtak.) — Fraknói Vilmos : Ma,gyár ország egyh. és pol. összeköttetései a római szentszékkel. II. 365. — Besztercebányai 1876-iki Schematismus. 138—143. — Szilágyi—Fraknói : 454., 477., 478. — Fejér : Codicillíus, 13. drb. 41. lap, 15. drb. 43., 44. lap., 19. drb. 48., 49. lap., 20. drb. 49., 50. lap., 21. drb. 50., 51. lap. — Lányi-Knauz: II. 15. és köv. 18., 19. — Katona: Hist. Crit. XX. 619. és köv. — Egyht. Emi. I. 42. 57. és köv. 177., 202., 203., 207-, 227., 240., 241., 251. és köv. 264., 361., 387., 407- — II. 22., 24., 30., 32., 35., 36., 37. és köv. 125., 126., 129-, 130., 214., 216. és köv. 251. és köv. 278., 287., 329., 375. — III. 54., 72., 84., 89., 91., 177., 197., 229., 471., 538. — IV. 367., 370.) 37 2 Révész Káltaián: A reformatio hatása hazánkra. 1884. 4. — Révész Imre: Dévay Biró Mátyás . . . 1863. 16—18. — Természetesen, mi a hitújítást megelőző századokban, az egyháziaknak akár kisebb, akár nagyobb körében uralkodó romlottságból egészen más következtetést vonunk le, mint a protestáns írók. A protestáns írók ugyanis azt mondják: az uralkodó romlottság közepette a jobb lelkek javulást, megújhodást szomjúhoztak és ezt meghozta iá reformatio. A mi véleményünk szerint igenis volt romlottság, igenis' kellett javulás, megújhodás, dé ezt nem a liutheri és kálvini reformatio hozta meg, mely nézetünk szerint csiak medicina peior morbo volt, hanem az a másik, a mi hitünk szerint igazi reformatio, melyet a trienti szent zsiniat és arunak a nyomán járók, szóval: maga a katholikus Egyház hajtott végre. — Azt meg éppen tagadjuk, hogy a romlottság oka, forrása tmagia a katholikus Egyház szelleme, tanítása lett volna. Az Egyház szelleme, tanítása mindég szent és jó volt, az semmilyen romlottságért sem tehető felelőssé és az Egyház, mint Hlyen, mindég mindenit ellköve|tiett a romlottság ellen, tanúság erre az Egyház zsinatai, egész törvényhozása a középkorban, mely törvényhozást az igazi szentség, jóság szelleme leng át, és ha volt romlottság, ez éppen azért volt, mert az Egyház szavát, szellemét az emberek, sajnos, sokszor egyháziak sem mindig követték. 37 3 Magyar catkolicus clerus érdemeinek történetigazolta emléke. Két kötet. (Első és második korszak.) 1848. I. 52.,, 53. 374 i) így pl. , a z 1494-iki nyitrai zsiiniat végzeményie&nek 8-ik fejezete s 2) ugyanazon zsinat végzeményeinek 30-ik fejezete, 3) u. iá. zsinat határozat 38. fejezete, 4) az 1460-iki lőcsei zsinat 36-ilk canqna, 5) az említett 1494-ikii nyiltrai zsinat végzeményeinek 18-ik fejezete. V. ö. Péterffy : Sacra Concilia. I. 265., 277., 278., 279., 195., 271., 272. Id. még: Szentkláray Jenő: A csanád-egyházmegyei plébániák története. I. köt, 1898.
