Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
országiban birt, az újonan felállított horvát- és szlavonországi, Szent Cyrillusés Methodiusról nevezett rendtartományba (a Provincia Croatiae SS. Cyrilli et Methodii-ba) kebelezték. 17 4 4. Megjegyzések a Szent Jeromosról nevezett dalmáciai és a raguzai rendtartományról. A Szent Jeromosról nevezett dalmáciai provincia a boszniai vicariatusból vált ki, még pedig 1463 előtt. 1463 február 16-án II. Pius pápa elrendelte, hogy az observansok általános káptalana e provinciát a bosnyák vilcariával újra egyesítse és hogy a boszniai vicariatusnak vicarius provinciális-a, mint bosnyákokra és dalmatákra nézve közömbös egyén, egy olasz testvér legyen. 17 5 A pápa rendelete alapján — az egymással viszálykodó felek megbékéltetése végett — az observansoknak 1464-iki assisi-i általános káptalana a bosnyák vicariatus (mint forrásunk ír|ja, a bosnyák és dalmát provincia) vicarius-(provinciálist) á-nak (Boldog) Aquilai Bernardinust tette meg. Az új vicarius provinciális és az observansok vicarius généralisa: Bolognai Márk létre is hozták a bosnyákok és a dalmaták unióját. Csak a ragusaiakl, kik Ragusán kívül még 4 kolostort bírtak, nem akartak a bosnyák vicariatussal újra egyesülni. 17 6 Bolognai Márk, vicarius generalis, a ragiusai barátokat arra az esetre, hogy a pápa és az egyetemes káptalan rendeletének tovább sem engedelmeskednek, 1464 szept. 8-án kiközösítéssel és az observansok famíliájából való kizárással fenyegette meg. 177 S valóban, a vicarius generalis 1465 március 30-án II. Pál pápától brévét eszközölt ki, melyben a pápa a ragusaiaknak kiközösítés terhe alatt újra megparancsolta a bosnyák vicariatusba való visszatérését. Ámde a ragusaiak zöme most sem engedelmeskedett a pápának. Közülök csak néhányan voltak készek a pápa akaratát teljesíteni. 17 8 Erre a pápa volt az, aki engedett. 1465 május 19-iki brévéjében visszavonta az imént említett, 1465 március 30-iki brévében foglalt kiközösítést. 17 9 Boldog Aquilai Bernardinus azt írja, hogy remélni- sem lehetett, hogy a dalmaták és a bosnyákok között valaha békességi leend. Kizárta ezt az életük módjának különbözősége. A dalmaták, szigorúbbak voltak. Jobban követték az olaszokat, kik őket inkább nevelhették, mint a bosnyák test17 4 1904-iki Sz. Cyr. és Meth. Schematismus. 175 Fermendsin: Acta Bosnae. 251., 252. 17 6 B. Bernardi-ni Aquilani: Chronica. 96—101. * 7 7 Fermendzin : : i. h. 262.. 263. 17 8 B. Bern, Aquil. Chron. 101—105. 17 9 U. o. A kiadó jegyzete.
