Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
az ő idejében, hogy a pápát mindenről értesítették ugyan, mindenre kikéritek az ő engedelmét, beleegyezését, de a pápának ezt meg kellett adnia mindenre, mert ha megtagadta volna, akkor is csak azt tették volna, amit akartak, és a pápa tagadása csak a legkínosabb összeütközést okozta vof'na az impérium és a sacerdotium (a világi és az egyházi hatalom) között. Nagy volt a világi fejedelmek hatalma és a pápaság gyönge volt. 1 3* 5 A ferenerendiek tehát hiába kapaszkodtak a pápába, — tőlük bizony a plébániákat sorra elvették. Ami különösen Mitrovficát iuleti, ott már 1752-ben világi pap plébános működött, kinek a királynő a Cassa Parochorum-ból évi 300 forintot ajánlott meg. 134 7 Még egyet: Fent olvashattuk a cancellarnak azt a nézetét, hogy a ferenceseknek I. Lipót-, I. József- és III. Károlytól adott szabadalom- és oltalomüevelekben az van, hogy az atyák a plébániákat csak addig kezelhetik, míg elég világi pap nincs stb. E percben nincsenek kezünkben az illető okiratok, nem állapíthatjuk meg tehát, váljon valóban bennük volt-e a cancelSlar említette ideiglenesség? De ha valóban bennük volt, ha nemcsak Mária Terézia korában olvasták azt beléjük, miért nem merték azokat az ók iratokat Rómába elküldeni és miért hivatkoztak azokra az okiratokra a ferenerendiek a plébániák megtarthatása végett? Mintha a régebbi királyok mégis hálásabbak voltak volna a Szent Ferenc-rend iránt, mint Mária Terézia. Karlócán ugyan nem volt szó a plébániának a ferencrendiektől való elvételéről, de ami ott történt, szintén megemlíthetjük itt, mint az itt tárgyaltakkal rokon jelenséget. A katonai hatóság {Engelshoff en báró altábornagy) megengedte a péterváradi ferencrendieknek, hogy Karlócán, a városon kívüli, egy kápolnájuk mellett házat építsenek, és a katholikusoknak megtiltotta, hogy ama kápolna környékét tovább is temetőnek használják. Szörényi László, szerémi püspök, tiltakozott Engelshoff en ez intézkedése ellen, mert, mint mondta, a ferencrendieknek Karilócára való jövetele sérti az oltani plébános jogát és a katholikusokat is sérelem éri, ha régi temetőjüktől elesnek,. A cancellar pártolta a püspököt, a királynő pedig — 1749 márc. 12-én —• elrendelte, hogy ha majd Engelshoff en jelentése, ki már parancsot kapott, hogy mindenrőTJ adjon felvilágosítást, Bécsbe érkezik, a commissio mixta terjesszen ő eléje (a királynő elé) a jelen ügyről véleményt. 134 8 Engelshoff en báró jelentése csak nagykésőn érkezett föl az udvari 134 6 Mindezeket a Mária Terézia ós II. József uralkodását tárgyaló osztrák ésmagyar irodalom alapján, melynek tanulmányozását önálló levéltári kutatásokkal is k 1bövítettük, mondjuk. Mindezekről most itt bővebben nem lebet szó. 1 3« Or. Ref. 1752. 119. Or. Ref. 1749. 44. febr. 3. Eim, márc. 12.
