Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek

haditanácshoz, mert a szerémi püspök coadjutora még az 1750-ik év utolsó negyedében is panaszkodott, hogy Karlócán a ferencrendiek, a katonaság segítségével, nem engedik meg a kathoTükusoknak, hogy régi temetőjüket használják. Egyben a coadjutor a karlócai ferenceseket közbotrányt okozó erkölcstelenséggel és az Oltári Szentség iránt való kisztelelnek súlyos meg­sértésével is vádolta. Ennek alapján a cancellar azt javasolta a királynő­nek, hogy a ferencesektől vétesse el karlócai kápolnájukat és adassa vissza a karlócai katholikusoknak régi temetőjüket. A királynő e véleményre reáírta place t-jét. 134 9 Engelshoff en jelentését a haditanács 1751 febr. 6-án terjesztette a királynő elé. Eszerint a ferencrendiek a karlócai kápolnájuk körüli telket, a temetővel együtt, még 1699-ben megkapták és Engelshoff en őket mind­ezek birtokában csak megerősítette. Erre való tekintettel a haditanács a királynőt megkérte, hogy a karlócai \ügyet még tovább tárgyaltassa. A királynő a haditanács referádájára reáírta, hogy a haditanács, a cancel­laria és Engelshoff en ám tárgyaljanak még egymással, de vizsgádat nélkül, mert a ferencrendiek a kérdéses telek bírására viselkedésükkel méltatla­nokká váltak. 135 0 A királynő parancsolta közös tanácskozáson Engelshoffen előadta a karlócai ferencrendiek panaszát, mely így szólt: A szerémi püspök coadju­tora, Gyivovies, kihirdettette, hogy aki a franciskánusoknak alamizsnát ad és az ő kápolnájukba jár, ki van közösítve az Egyházból. Azt a kapitányt, ki a temető használatát karhatalommal megakadályozta, a templomba való járás jogától (ab ingressu ecclesiae) megfosztotta, sőt a plébános ezt a tisztei nyilvánosan ki is közösítette. Végül: a coadjutor a ferencrendieknek a ká­polnájukban való misézést megtiltotta, tilalmát a kápolna ajtajára kifüggesz­tette és két bucsujárást Péterváradról Karlócára nem enged meg. A cancellár e panasz alapján azt javasolta, hogy ha á benne foglaltak igaznak bizonyul­nak, a királynő a coadjutort rovassa meg, valamint az illető kapitányt is. A királynő e javaslatot ellátta place t-jével. 135 1 Hogy ez ügy miképp fejlődött tovább, nevezetesen, hogy a ferencren­diek Karlócán kápolnájukat és házukat valóban elvesztették-e, további ada­tok hiján nem tudjuk megállapítani, csak annyit tudunk még az imént idé­zett cancellári referádából, hogy a temető dolgában a vita 1750 végén, vagy 1751 elején megszűnt és a katholikusok ekkor már ismét zavartalanul hasz­nálhatták régi temetkező helyüket. Annak a műveletnek során, melynek célja és eredménye a plébániák­nak a ferencrendiektől való elvétele volt, mint láttuk, állandóan hangzott a püspökök és a világi főhatóságok részéről a panasz a ferencesek e x­1349 0r R ef 175 1 7. 1750. nov. 13. Exm. 1751. jan. 17. 135 0 Or. Ref. 1751. 22. m » Or. Ref. 1751. 23. Exm. febr. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom